Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

Megye % Megye % Hajdú 90 Nyitra, Zala, Kis-Küküllő 9 Csongrád 59 Pozsony, Sopron, Szatmár, Szilágy, Szolnok 54 Máramaros, Maros-Torda 8 Békés 50 Mosón, Gömör, Zemplén, Szeben 7 Pest 44 Bars, Zólyom, Alsó-Fehér, Kolozs 6 Csanád 41 Abaúj, Brassó, Hunyad, Nagy-Küküllő, Heves 37 Szolnok-Doboka 5 Krassó, Bács-Bodrog 30 Ugocsa, Udvarhely 4,5 Fejér 29 Bereg, Trencsén 4 Nógrád 28 Torda-Aranyos 3,5 Tolna 26 Liptó, Sáros, Szepes 3 Arad 24 Ung 2.5 Temes 22 Csík 2 Szabolcs 21 Turóc 1 Fogaras, Bihar 17 Esztergom, Veszprém 16 Baranya, Győr, Borsod 15 Hont, Somogy, Beszterce-Naszód 13 1 Tehát 1895-ben mindössze 4 olyan megye volt, amelyben több, mint fele arányban vasboronát használtak, és 40 olyan megye, amelyben a vasborona aránya még a 10%-ot sem érte el. A más gépek terén annyira elmaradt Hajdú megye e tekintetben az élre tört. Részleges eszközváltás: kapa-ekekapa. A gépek - mint láttuk - a parasztgazdaságokba sokszor az uradalmak példája nyomán jutottak el, meghonosodásuk előfeltétele azonban a soros művelés elterjedése volt.

429 A paraszti gazdaságokban sohasem tettek különbséget a különböző kapáló, irtó, művelő, porhanyító ekék közt. Legtöbbször csak egy ilyen eke volt a gazdaságban, de olyan, amelyre többféle vasat, elsősorban lapos, művelésre alkalmas kapákat és töltögető-túró lemezeket lehetett szerelni. Bár szórványos adatok a XIX. század első-második harmadából is találhatók az ilyen eszközök használatáról, mégis a kisgazdaságokban csak a század végén, sőt már a XX. század folyamán terjedtek el. Balásházy János 1833-ban még csak „imitt-amott" látott kapáló, irtó, sorhúzó, töltögető ekéket.

430 Az 1880-as évekig valójában csak nagyobb gazdaságok használták, kivéve néhány ezermester újító parasztot, akik házilag állították elő különböző kapálógépeket.

431 Ebben az időben a székelyek közt még ismeretlen volt.

432 Az 1895. évi statisztikai felvétel alkalmával a törpebirtokosok kezén 8041 töltögetőt és 885 kultivátort, a kisbirtokosokén 76 942 töltögetőt és 11011 kulti429 Az ekekapák fejlődéstörténetét kidolgozta Balassa 1960. 182-188. 430 Balásházy 1833. 16. 431 Ilyet említ a baranyai Nagyharsányban Galgóczy 1855. 234. - 1863-ban Negyed község (Nyitra m.) plébánosa szerkeszt emberi erővel vontatható kapálógépet. Gazdasági Lapok 1863. 392. 432 Uo. 1855. 126-127. 218