Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

•í Milyen közvetlen tényezők serkentették a parasztságot arra, hogy bekapcsolódva az új árutermelési rendbe, igyekezzék megszerezni azokat a munkaeszközöket, melyek abban az időben a korszerűséget jelentették? Előre kell bocsátani, hogy az egyes eszközökben és munkafolyamatokban bekövetkezett változások, az átváltások igen bonyolult kérdések, külön-külön az egyes munkaeszközökre vonatkoztatva is szerteágazó problémákat vetnek fel, szakirodalmunk ezek feltárása terén még a kezdeti lépéseknél tart. Mindenesetre meg lehet állapítani, hogy az átváltásokat nem lehet egyszerű mechanikus folyamatoknak tekinteni. Az új eszköz megjelenése szembe találta magát egész konvenció-rendszerrel, be kellett illeszkednie a meglevő termelési folyamatba, s csak azután változtatta meg magát a termelési rendet. Be kellett illeszkednie az emberek tudatába, okosan kellett tudni alkalmazni, javítani és nem utolsósorban meg kellett tudni vásárolni azokat. Bármelyik tényező hiányzik, az új eszköz ellenállást vált ki az emberekből. És itt nemcsak a munkaerő-felesleget előidéző nagy gépekre kell gondolni, hanem az egyszerű kézi eszközökre is. Nem véletlen, hogy a kor haladó gazdái is elsősorban a gépek megismertetésével, népszerűsítésével kezdtek híveket szerezni az új gépeknek. Az évenként többször megismételt ekeversenyek, eszközbemutatók mindig tömegek előtt folytak le, s haladó nagybirokosok, nevelők, ügynökök versenyeztek azon, hogy a korszerű eszközöket minél szélesebb körben megismertessék. A korszerű munkaeszközök elterjedésével kapcsolatban elsősorban meg kell említeni a példa hatását. Az 1840-1860. évek között - mint láttuk - a nagybirtokon megtaláljuk már mindazokat a gépeket, melyek ebben az időben világviszonylatban az újat, a korszerűt jelentették. Ennek következtében a kapitalista módon gazdálkodó nagybirtok kisugárzó hatása erősen érezhető volt a környező •paraszti birtokon. Galgóczy Károly sok esetet említ arra nézve, hogy az uradalmak kisugárzó hatása milyen termékenyítőén hatott a paraszti szemlélet kifejlődésére, így Gömörben a Coburg hercegek rimaszécsi, putnoki uradalmaiban, Zemplén alsó részén a terebesi uradalomban már a múlt század ötvenes éveiben igen sok új gépet használtak, s hatásukra a környező falvak is kezdték átvenni a vasekét és a vasfogast. Hasonló példát idéz Galgóczy Fejér megyéből, ahol József főherceg alcsúti, a Brunswick grófok martonvásári, Lilien báró ercsi uradalmai kitűnően fel voltak szerelve gépekkel, s ez a körülmény a környék paraszti lakosságát is azok beszerzésére ösztönözte.

195 A Társalkodó című folyóirat már korábban, 1839-ben megdicsérte Farkasány Sámuel kassai földbirtokost, akinek „pallérozott gazdaságában a külföldi gazdasági szerszámok használata több év óta divatozik".

196 Hasonló erényekkel dicsekszenek az Eszterházy Pál herceg lévai, ipolyszántói, bujáki uradalmai.

197 A Mosón megyében levő cenki Széchenyi-uradalomban Hajnik János jószágigazgató 1854-ben állandó jellegű eszközbemutatót rendez az uradalom gépeiből, s 195 Galgóczy 1855. 231-233. 196 Társalkodó 1839. 105. 197 Magyar Gazda 1841. 95. 180