Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

is ismeretes szerkezetét.

179 A szemestermények tisztításának, osztályozásának egyik újabb eszköze az ún. csigatriőr, melyet először Cervinka prágai gépgyáros népszerűsített 1907-ben. A csigatriőr súly szerint osztályozza a magokat.

180 A legtökéletesebb magosztályozó gép korszakunk végén az ún. szelektor lett, mely az összes eddig felsorolt tisztító és osztályozó előnyöket egyesítette. Szintén a legújabb magtisztító gépek egyike az ún. arankaválasztó gép, mely a lucernamag közé került aranka nevű gyomnövény magját választja ki.

181 A talajművelés korszerűsítése, a vetés, az aratás és a gabonafélék kicséplésének gépesítése mellett másodlagos szerepet töltöttek be azok a gépek, melyek az állattenyésztést szolgálták. Jelentőségük mégis igen nagy, mert megváltoztatták a jószágtenyésztés irányát, azt belterjessé tették. E kisebb-nagyobb gépek elterjedése mindenütt az intenzív jószágtartás függvénye, így hatásuk a mezőgazdálkodás rendszerében igen fontos tényező volt. A takarmány-előkészítő gépek közül első helyen említendő a tengerimorzsoló gép. Hazája elsősorban Észak-Amerika, innen a XIX. század első évtizedeiben jutott el Európába. E gépeken korongos vagy henger alakú vaskerekeken bordák, fogak vannak, melyek a kerék vagy henger gyors forgatásával a csutkáról ledörzsölik a szemet. A kukoricacsövek vastagságához rugós szerkezettel alkalmazkodik a gép. Valószínűleg a morzsoló gép technikai tökéletlensége miatt csak a XIX. század húszas-harmincas éveiben mutatkozott nagyobb érdeklődés iránta. A kisebb gépeket emberi erővel hajtják, de szerkesztettek állati (járgányos) és vízi erővel hajtott, valamint gőzmeghajtású morzsoló gépeket is. Az 1850-es években a nevesebb európai gyárak már sorozatban gyártják és terjesztik, de a mai értelemben vett tökéletesebb szerkezetek csak az 1880-as években jöttek létre és terjedtek el. Ebben az időben az ekkor már kifejlődött gőzcséplőgépeknek a kukorica elcséplésére alkalmassá tételével is többen kísérleteztek, míg a század végén a tökéletesebb morzsológépek valóban megjelentek.

182 A belterjesebb jószágtartás elsősorban racionális rétgazdálkodást tételez fel. Ezért a rétjavító eszközök (réthasogató, rétborona) mellett a XIX. század első felében megjelennek az első szénaforgató, gyűjtő gépek is. Ezek magában a munkatechnikában nem hoznak komoly változást, csupán a munka gyorsabb elvégzésével minőségileg javítják a takarmányt, de ez sem jelentéktelen, mert a megszáradt széna gyors összegyűjtése esetén kevésbé van kitéve az eső, harmat kilúgozó hatásának, ugyanakkor munkaerő-megtakarítást is jelentenek. 179 Uo. 1875. 443; Mezőgazdasági Szemle 1885. 122-123. 180 Gazdasági Lapok 1907. 852. 181 Nevesebb arankatisztító gépek a Pretzsch-féle aranka-rosta, a Carow-Mayer, az Emile Marót et Cofle aranka-triőrök. Mezőgazdasági Szemle 1888. 419, 1890. 261-262, 422-327; Gazdasági Lapok 1907. 814-815. 182 A kérdést részletesen kidolgozta: Balassa 1960. 310-336. Találunk még adatokat, főként rajzokat: Stephens 1855-1868. II. 377; Falusi Gazda 1860. 55, 1875. 172; Bálás Árpád 1876. 254; Mezőgazdasági Szemle 1888.86. 177