Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

káshiány pótlására mind jobban javasolják a gépesítés kiszélesítését. Egyre gyakrabban találkozunk olyan megjegyzésekkel, hogy a földbirtokosok a munkások túlzott követelései miatt vásároltak új gépeket.

27 A munkaerőhiányról rajzolt kép azonban csak a földesurak oldaláról nézve ilyen egyoldalú. A munkaerőhiány ugyanis csak a nyári hónapokra korlátozódott, márpedig a bérmunkássá alakult szegényparasztság az idénymunkák alatt még a felemelt napszám mellett sem tudta megkeresni évi kenyerét. A birtokosok is kénytelenek elismerni, hogy az aratógépeket a nép azért fogadta ellenségesen, mert a kenyerét féltette tőle.

28 A földesurak csak lassan és nehezen fogják fel azokat a jeleket, melyek már az 1860-as évektől kezdve itt-ott kezdenek jelentkezni. Egyre többször olvashatunk arról, hogy meglazult a cselédek munkamorálja, s hovatovább kezdődik a kivándorlás, majd pedig, ha nem is szervezett, de kollektív ellenállással is mind gyakrabban találkozunk.

29 E mozgalmak különösen az 1906-1907-es években adtak komoly gondot a földbirtokosoknak.

30 A birtokosok rohamos gépesítéséhez tehát a kapitalista korszakban a munkások nyomorúsága tapad: a kiéleződött osztályharcban nyilván ők húzták a rövidebbet s ez hozzájárult a másfélmillió ember kivándorlásához és az itthon maradt nincstelen agrárproletárok hárommilliós tömegének kialakulásához. 26 Erdélyi Gazda 1863. 242; Galgóczy 1865. 128-129. - Az Alföldön munkáskezek mindjobban érezhető elégtelensége miatt rendeznek 1858-ban Békés megyében aratógép-versenyt. Gazdasági Lapok 1868. 142; Ditz 1869. 198. Ezeket a versenyeket államilag is hathatósan támogatták. Erdélyi Gazda 1869. 132. - Az aratógép-munkáspótló szerepéről olvashatunk uo. 1871. 104. kk; Gazdasági Lapok 1873.242-243,406. 27 így ír 1859-ben T. Zs. békési birtokos, uo. 1859. 169. 1856-ban Kis-Szálláson egyes uradalmak csak azért vettek gépeket, hogy velük a munkásokat ijesztgessék. Itt valóban olyan hatást váltottak ki a gépek, hogy a következő évben olyan olcsón jelentkeztek az aratók, hogy kevesebbe került az aratás velük, mint géppel. Ditz 1869. 110. Hasonló hangnemben ír 1870-ben Ébner Sándor eYdélyi gazdatiszt is, aki „az elbizakodott munkás hetyke követeléseinek" nem akarván eleget tenni, „kénytelen" gépeket vásárolni. Erdélyi Gazda 1870. 65. Valóban, a kiegyezés után, a gépek terjedésével párhuzamosan a parasztok kénytelenek olcsóbb munkát vállalni. Kovács József1957. 186. 28 Gazdasági Lapok 1853. 142-143. Fak Guidó hegykői birtokos filantróp módon felhívja a földbirtokosokat, hogy az aratógép-vásárlás miatt ne hagyják munka nélkül a volt aratóikat. Uo. 1856. 432. Tanárky Gyula is gondol erre, amikor aratógépeit ajánlja. Uo. 1856. 277. Egy Ung megyei névtelen tudósító azért nem vesz gépet, mert nem akarja, hogy derék orosz aratómunkásai kenyér nélkül maradjanak. Uo. 1858. 203. Fekete Lajos Somogy megyei reflexióiban a gépek terjedésétől a munkások keresetét félti. Uo. 1858. 289-292. Két évvel később ugyanő írja, hogy azért nem vesz gépeket, mert annak társadalmi következményei lehetnek. Uo. 1860. 146-148. Kautz Gyula ugyancsak felhívja a figyelmet, hogy a gépek mellett csak ő utal először arra is, hogy a gépek által felszabadult munkaerő foglalkoztatásáról államilag kellene gondoskodni. Uo. 1860. 828-830. Hasonlóképpen vélekedik Bartha Gyula is, Gazdászati Közlöny 1869. 50. 29 Gazdasági Lapok 1859. 37. 30 Mezőgazdasági Szemle 1891. 289-291, 369-371; Gazdasági Lapok 1907. 2, 64, 100, 139-140, 155, 177, 223, 262-263, 304-305, 498. 150