Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

voltak a kor termelőerőinek fejlődési irányával, s így az adott helyzetben igényként jelentkeztek. Az igények és találmányok szerencsés találkozásakor legtöbbször egész láncreakció indult el, amely erjedésbe hozta az egész társadalmat. A gazdasági-társadalmi szükséglet azonban nem volt egyforma sem az egyes országokban, sem egy-egy ország különböző szintű rétegeiben. A fejlettebb gépek iránti igény a mezőgazdaságban is általában a kapitalizmus korára esik, vagyis kapcsolatban van a nagyarányú árutermelés kibontakozásával. A mezőgazdasági gépesítés megjelenése Európa-szerte azonos elvi okokra vezethető vissza. Legfontosabb ezek közül a munkaerő hiánya vagy legalábbis drágulása volt. A munkaerő-felesleg ugyanis, amely korábban megtöltötte a dologházakat, s úton-útfélen éhbérért kínálkozott, az ipari forradalom után nagyjából felszívódott a gyárakba. A városok, gyárak szívó hatása természetesen nem szüntette meg a munkaerő-felesleget, de csökkentette a mezőgazdaság olcsó munkaerővel való ellátását. A gépesítés másik oka a fokozódó árutermelés, a gazdálkodás intenzitásának növelésére való törekvés volt. Ez az igény körülbelül párhuzamosan haladt a kapitalizmus kifejlődésével, vagyis a kapitalista verseny jelentkezésével a mezőgazdaági világpiacokon. A kapitalista versenyben most már lényeges kérdéssé vált az áru előállítási költsége és a piaci dömping, vagyis egy időben nagy menynyiségű áru megjelenése, a standard minőség és a gyorsaság. A felsoroltakon kívül az egyes országokban, sőt egyes tájakon még számtalan más tényező segítette elő a mezőgazdaság gépesítését. Ez az oka annak, hogy itt-ott még jobbágyrendszeren nyugvó gazdaságokban is találkozunk a gépesítés szükségszerűségének felismerésével és a gépesítés sürgetésével.

6 A mezőgazdaság gépesítésének hazája kétségtelenül az a kapitalista Anglia, amely a XVIII. század végén az ekkor már széles alapokon működő ipara számára megfelelő szűz területeket nyert a gyarmatokon, és a korábbi juhlegelőként hasznát farmokat megkezdte intenzívebb úton is hasznosítani, elsősorban gabonatermesztéssel. A szántás-vetés lett a fő mezőgazdasági ág, amely a XIX. század elején új technikai, sőt társadalmi változásokat készített elő.

7 E küzdelmes évtizedek alatt honosodtak meg Angliában mindazok a mezőgazdasági gépek és eszközök, melyek" a kapitalizálódó Európának példaképül szolgáltak. S elég volt néhány évtized ahhoz, hogy az új angol, majd nyomukban a német, francia, svéd, amerikai és osztrák gépek világszerte elterjedjenek. A földművelésen alapuló mezőgazdasági kapitalizmus hatása hozzánk viszonylag korán elért. Az elméleti alapvetést elvégző Albrecht Thaer

8 magyarországi követőit megelőző gazdász nemzedék, Nagyváthy, Pethe és mások még nem adtak gépesítési programot. Nekik még fő törekvésük a kapitalista birtok 6 Balkányi 1911.26. 7 Morton é. n. II. 334-340. 8 Thaer 1809-1812. 146