Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

Kresz Mária, 1949. A hagyományokba való belenevelődés egy parasztfaluban. In: Ortutay Gyula: Néprajzi Tanulmányok. Budapest, 53-92. lap. Kultsár István, 1820. Nemzeti Újság, mellyet hazai 's külföldi tudósításokból a' magyar nemzetnek közjavára írtt, 's kiadott. Pest. II. félév 27. szám. Madarassy László, 1932. A tinóoktató. N. Ért. XXIV. 24-27. lap. Moór Elemér, 1933. Az állattartással kapcsolatos szokások és hiedelmek Rábagyarmaton. Ethn. XLIV. 57-64. lap. Morvay Péter, 1940. Az Ecsedi-láp vidékének egykori állattartása és pásztorélete. Ethn. LI. 123— 143. lap. Nagy Ödön, 1845. Sárréti föld és gazdaság Biharban. Magyar Gazda, nov. 5. 1515-1520. hasáb. K. Nagy Sándor, 1886. Bihar vármegye földrajza. Nagyvárad. Nagy Czirok László, 1959. Pásztorélet a Kiskunságban. Budapest. Nagyváthy János, 1791. A szorgalmatos mezei gazda. Pest. Ónosi Márton, 1843. Rövid pillantás földmívelési rendszerünkre. Magyar Gazda, 99., 101., 104., 105. lap. Osváth Pál, 1896. Bihar megyében kebelezett Kis Maria (Kismarja) és a nagymarjai puszta leírása. Budapest. Papp Ignácz, 1841. Szarvasmarha élet-, kór-, gyógytani tekintetben. Pest. Penyigei M. Dénes, 1941. A makkoltatás története Debrecen erdőgazdálkodásában. Magyar Gazdák Szemléje. XLVI. 299-305. lap. Nagyszántói Pethe Ferenc, 1814. Pallérozott mezei gazda III. Szarvasmarha-tenyésztés Bétsben. Recznitzer Ignácz, 1900. Hajdúszovát néprajzához. N. Ért. I. 99-101. lap. Stat.V. 1900. A Magyar Szent Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája, V. Végeredmények. M. Stat. Közi. Budapest. Szabó Mátyás, 1955. Fiatal állatok szopását megakadályozó eszközök és eljárások. A Néprajzi Múzeum palókagyűjteménye. N. Ért. XXXVII. 131-166. lap. Szabó Ferenc, 1965. A szeghalmi kutak néprajzából. In: Miklya Jenő: Sárréti írások. Szeghalom. 81-100. lap. Szabó István, 1969. A középkori magyar falu. Budapest. Szabadfalvi József, 1969. A magyar állattenyésztés tipológiai és terminológiai problémái. In: „Népi Kultúra - Népi Társadalom", a MTA Évkönyve, II—

III. 45-62. lap. Takács Sándor, 1915. Rajzok a török világból I—II—III. Budapest, 1915. Tálasi István, 1935. A járó- és vonójószág betanítása a Kiskunságban. N. Ért. XXVII. 29-35. lap. Tálasi István, 1936. Itatok és itatás a Kiskunságban. Népünk és Nyelvünk, VIII. 129-135. lap. Tálasi István, 1942. Változásvizsgálatok a népi állattartás köréből. N. Ért. 203-220. lap. Tálasi István, 1955. Az anyagi kultúra vizsgálatának tíz éve (1945-1955). Ethn. LXVI. 5-56. lap. Tárkány Szűcs Ernő, 1965. A jószágok égetett tulajdonjegyei Magyarországon. Ethn. LXXVI. 187-199., 359-410. lap. Tárkány Szűcs Ernő, 1958. Régi vásárhelyi tulajdonjegyek. Index Ethnographicus. 211-224. lap. Tóth Arisztid, 1946. A magyar erdélyi marha. In: Bartucz Lajos: Az Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve. Szeged. 361-370. lap. Vajkai Aurél, 1959. Szentgál. Budapest. Varga Gyula, 1952. Kismarja község jószágbélyegei 1844-ben. Ethn. LXIII. 167-170. lap. Varga Gyula, 1956. Vándorló juhászok akismarjai sziken. Ethn. LXVII. 109-123. lap. Varga Gyula, 1960. Kismarja. Egy szabad paraszt község a feudalizmus bomlásának korszakában. In: Szabó István: Agrártörténeti tanulmányok. Budapest, 71-137. lap. Varga Gyula, 1961. Hauptformen der bäuerlichen Rinderhaltung in der Berettyóniederung. In: Földes László: Viehzuht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa. Budapest, 529-557. lap. Varga Gyula, 1970. Egy parasztporta leltára 1806-ban. Múzeumi Kurír. Debrecen, 2. sz. 8-18. lap. Viski Károly, 1926. Pásztorok fizetése Nagyszalontán. Néprajzi Ért. XVIII. 37. lap. Zoltai Lajos, 1911. A Hortobágy. Debrecen. 143