Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Dankó Imre: Köszöntjük a nyolcvan éves Varga Gyulát

lési Tanácsadó vezetője lett. Amikor aztán 1967-ben a Népművelési Tanácsadót megszüntették és helyébe a megyei művelődési központokat szervezték meg, Debrecenben is, a később Kölcsey Ferencről elnevezett Művelődési Központot, mi sem volt természetesebb, mint az, hogy tevékenységét igazgatóhelyettesként a Megyei Művelődési Központban folytatta. Varga Gyula természetesen az elég hosszúra nyúlt népművelési-, illetve közművelődési munkája alatt nem hagyott fel tudományos kutató-és feldolgozó munkájával. Még 1955-ben, egyetemi tanársegéd korában jelent meg Ajak táncélete című monográfiája. 1957-ben egyetemi doktorátust szerzett. Különböző folyóiratokban (Agrártörténeti Szemle, Ethnographia, Népművelés stb.), múzeumi évkönyvekben megjelent kisebb-nagyobb cikkei, tanulmányai után, „komoly színrelépése" 1960-ban következett be, a már említett, idézett Kismarja. Egy szabad paraszti közösség a feudalizmus bomlásának korszakában című tanulmányával. Ez a nagyszabású tanulmánya arról tanúskodott, hogy mint tudományos kutató a történettudomány, közelebbről az agrártörténet és vele kapcsolatosan a történeti néprajz-, az agráretnográfia kutatása, tanulmányozása mellett döntött. Ezt a fejlődésmenetet erősítette meg és bizonyította az a tanulmánya, amely a Szabó István szerkesztette A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 18481914. című kétkötetes akadémiai kiadvány első kötetében látott napvilágot, 1965-ben. Varga Gyula ezen tanulmánya A termelés nagy fejezetcím alatt a parasztgazdaság munkaeszközeivel foglalkozik, négy részben: 1. A parasztság hagyományos munkaeszközei a jobbágyfelszabadítás korában; 2. A gép a mezőgazdaságban; 3. A gépesítés tényezői Magyarországon; 4. Az eszközváltás mérlege a parasztgazdaságban.

2 Különben ez az a tanulmánykötet, amelyben Szabó István legodaadóbb tanítványai, egymás barátai, kölcsönös segítőtársai munkái kaptak helyet: Für Lajos, Simonjfy Emil, Balogh István, Orosz István, Hársfalvi Péter, Rácz István és mások mind módszertanilag, mind elvileg-társadalomtudományilag alapvető fontosságú tanulmányait találjuk. Varga Gyula tudományos tevékenységét vizsgálva azt sem szabad említés nélkül hagynunk, hogy évtizedekig a KLTE Történeti Intézetének volt rendszeres, állandó oktatója, de a Néprajzi (Intézetben) Tanszéken is tartott előadásokat. Varga Gyula életében akkor következett be nagy fordulat, amikor 1969-ben, már mint országosan ismert történész-etnográfus, a Déri Múzeumba, a Néprajzi 2 Varga Gyula: A parasztgazdaság munkaeszközei. Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914.

1. kötet, Budapest, 1965. 267-348. p. 11