Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)

„Auguszta”

A végtelen világba, Akárhol leszünk: Mi együtt leszünk, S egymás felé fut sziveinknek álma." Váró Márton nemcsak azért székely, mert épp most ötven évvel ezelőtt Székelyudvarhelyen született. Nemcsak azért, mert székely eredetű család leszármazottja. Erdélyi és székely azért, mert vállalta sorsát, s a maga erejéből, tehetségéből és szorgalmából, erős céltudatossággal és életrevalóságával érte el azt, hogy nemcsak a szűkebb hazában és Európában, hanem Amerikában is ismerik őt, s számon tartják művészetét, műalkotásait. I960 és 1966 között szerzett diplomát a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán. Két alapmotívum volt a meghatározója művészetének. Az archaikus görög szobrászat és a székely népművészet, különösen a székely fafaragók igényes mívessége. Művészete szűkszavú. Az alapformákban rejlő kifejezőerőt kutató, azt felerősítő művészet. Egyéni stílusának, művészi kifejezőerejének alakítói voltak azok a hatások mindenekelőtt, amelyeket tanítómesterének, Kós Andrásnak tulajdonít. Henry Moore, Schaar Erzsébet és Bráncusi művészete állt legközelebb hozzá. Végül is rátalált a neki legmegfelelőbb kifejezésmódra, amely egyéni stílust, törekvéseinek folytonosságot, széles körű érdeklődést és oromcsúcson maradó alkotómunkát biztosít. Auguszta című, most felavatásra váró gyönyörű női alakjának megalkotása az elmondottaknak szép példája lehet. Kifejezésre jut benne mindaz, ami torzóira és egész alakos figuráira jellemző. Szobrainak kemény anyaga, lágy, harmonikus formákba vésve válik a szépség kifejezőjévé. Finom redőzetek, simára csiszolt hajlékony vonalak a női szépség csodálatos kifejezői. Erőteljes szimbólumai is az élet szeretetének. Váró Márton sokoldalú szobrász. Fémmel, fával, úgyszólván minden megformálható természetes anyaggal magabiztosan bánik. De a kő nála a „primus inter pares". Huszonhárom esztendővel ezelőtt telepedett át Magyarországra, Debrecenbe. Hamar ismertté vált köztéri alkotásaival, murális munkáival Debrecenben, Szombathelyen és a Kongresszusi Palotában Budapesten is. Köztéri szobrai láthatók a görögországi Valoszban, és az amerikai Dallas városában is. Alkotásai megtalálhatóak a budapesti Nemzeti Galériában, a Déri Múzeumban, Nagyváradon, Amszterdamban, Szegeden és a finnországi Jyväskylä múzeumában. Elnyerte a Fulbright-ösztöndíjat, s most Észak-Amerika nyugati partján, a kaliforniai Irvine-ben él és alkot. Tágas műtermében, amelynek a mennyezete a csillagos ég, Carrarából származó márványoszlopból faragta ki Augusztát, ezt a szép szoborművet. Onnan hozta a Malév közreműködésével ide, a Debreceni