Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)

A látvány bűvöletében

láttán szinte halljuk, ahogy a köveken, a bukkanókon alázuhog a víz. Annyira érzékletes ennek festői látványa, hogy képzeletünk már-már a vízitündérek táncát is odavarázsolja a habok fölé. Festményeinek a zöme csupa mozgalmasság. Némelyikből pedig a csend, a nyugalom érzése fog meg bennünket. Kavarognak és egymásba olvadnak a színek és a formák. Palettájának színvilága, valeurje igen gazdag és egyben erőteljes is. Ebben is megmutatkozik az impresszionista hagyományok követése és a közös szakköri alkotómunka hatása is. Festményeinek sokféle változatában mutatkozik meg az a sok-sok vizuális élmény, amelyeket a Bodrog-parton, a Balaton mellett és Zebegényben élt át. Makai Gyulát - ahogy én megismertem őt - tiszta emberi és művészi szándékok jellemzik és vezetik a választott úton. Még több és még elmélyültebb alkotómunkára buzdíthatják reményteljes festői próbálkozásai és a már remekbe szabott alkotások, a művészete iránt érdeklődők figyelme. Richard Strauss szimfonikus költeményéről szóltam mondandóm elején. Egyik hozzám közel álló s általam nagyra becsült művésztanár barátom - aki sajnos már nincs az élők között - ezt mondta egy őt faggató újságírónak: „A képnek hangja van a rátapadó tekintet, a látó és értő szem számára." Igaz bizony. Hiszen olyan rezonanciát válthat ki belőlünk, mint a természetnek a zenében megszólaló, az emberi lelket megrázó és felemelő, csengő-bongó hangjai. Azt kívánom magamnak és a képzőművészet itt megjelent barátainak, hogy Makai Gyula szépművészi alkotásai is szólaltassák meg bennünk ezeket a hangokat. Most, itt, karácsony ünnepének a közeledtén, és ne csak vízkeresztig.