Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)

A szecesszió világa – Lumea artei noi

A szecesszió - románul lumea artei noi vagy secessiou - egyfajta „kivonulást" jelentett a korábbi művészeti stílusokból. A XIX. és a XX. század fordulóján egész Európán és Amerikán is végiggyűrűző művészeti stílusként jelentkezett, amely egyszerre vállalkozott a hivatalos akadémizmus, és annak a hanyatlásával egyidejűleg fellépő historizáló eklektika túlhaladására. Az építőművészettől a díszítőművészetig minden területet átfogó új, ornamentális meghatározottságú stílust teremtett. Elnevezései területenként változóak. A németek „jugendstíl"-nek, a franciák „art nouveau"-nak, az angolok is így, vagy „modern style"-nak mondják. Elterjedésének minden területén, például Japánban is, jellemzőek a stílus általános vonásai. A stilizáló ornamentikus jelleg; a növényi motívumok - levelek, hajlékony virágszárak, indák használata. Továbbá a vonalkultusz és vonalstruktúra; a különös színek és színreflexek felfedezése; a síkszerű képépítés - csak a legjellemzőbbeket említve. Szellemileg a szecesszió a szimbolizmussal és a posztimpresszionizmussal érintkezik. Kedveli a misztikumot, a sejtelmességet. Jellemző rá a formai öncélúság, amelynek szemléletes példája az, hogy a használati tárgyak - vázák, edények stb. - díszítettsége a fontos számára, nem azok funkcionális szerepe. Természetesen a szecessziónak területenként vannak egymástól eltérő jellemzői. Számos úgynevezett európai iskolája alakult ki az „új művészet"-nek. így például a glasgow-i, amely a szecessziós építészet és belsőépítészet első iskolája. Továbbá a darmstadti művésztelep, amely a Jugendstil központja volt, Párizs és Nancy, amelynek képviselői a szecessziós üvegművészet európai elterjedésére voltak nagy hatással. A mai Románia területén Nagyvárad vált a szecesszió művészi központjává, ahol az erdélyi szecessziós építészet remekműveinek egész sorát alkották meg. Hazánkban a gödöllői iskola vált mindenekelőtt a szecesszió központjává, Rippl Rónai József és Gulácsy Lajos vezetésével. A Zsolnai-gyár kerámiaművészetére, az üvegművességnek szinte minden területére kiterjedt a szecesszió hatása. A könyvművészet területein is felfedezhetők stílusjegyei. Itt a debreceni tipográfia, könyvkötészet és illusztráció művészeti értékeire hívom fel szíves figyelmüket, a kiállításon bemutatott valamennyi szecessziós műremekkel együtt. A szecessziós stílusjegyeket magukon viselő kézműves remekművek egész sora gazdagítja a most nyíló tárlatot. Kancsók, tálak, kelyhek, poharak, ónból, rézből és ezüstből készült ötvösremekek, ékszerek és ruhadíszek érzékeltetik azt, hogy milyen sok területre és műfajra hatott a szecesszió. A debreceni és a váradi múzeumnak is értékes és gazdag anyaga van szeceszsziós tárgyakból. A rendezőknek, P. Szalay Emőkének és Gabriela Crisannak volt miből válogatni. Teljesebbé azzal vált ez a kiállítás, hogy a nagyváradi magángyűjtők szívesen adták kölcsön saját tulajdonú szecessziós műtárgyaikat. Mindannyiunk nevében