Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)

Vonalak szépsége

VONALAK SZÉPSÉGE Szabó László grafikusművész műveinek kiállítása a művészeti díjasok galériájában 1988. április 28. Debrecen,TIT kiállítóterme Kedves Közönség! A művészeti díjasok sorában most Szabó László Medgyessy­díjjal kitüntetett grafikusművész alkotásait mutatja be a Hajdú-Bihar Megyei Tanács, a Debrecen Megyei-Városi Tanács és a TIT Megyei Szervezete közös rendezésében. Hittel vállalt elkötelezettség jegyében él és alkot Szabó László. Ez az embe­ri-művészi magatartás általa megvallottan végérvényes és arra a nagy emberi parancsra épít, amelyről Illyés Gyula ezt írta: „Légy hű magadhoz, olyanokat alkoss, ne fogja a halál!". Miben mutatkozik meg Szabó László hite és elkötelezettsége? Először is abban, hogy az itt látható, mintegy félszáz grafikájával azt akarja és el is tudja hitetni velünk, hogy olyan szép a világ, a természet és az ember, ahogyan azt ő látja. Aki közel lép kiállított műveihez, az maradandó, szuggesztív erejű élményben része­sül, mert mesterien megalkotott, gyönyörű dolgokat mesél el nekünk az életről, annak tárgyi és emberi világáról. Alkotásai egy-egy felemelően ünnepi pillanatát fejezik ki a látott világnak. Virágok, csendéletek, városképek és ex librisek esztétikai értékei hitelesítik mind­ezt, s a nemes mívesség és az élmény magánbeszédének az összecsengése. Nyilvánvalóvá válik ez a szándék és magatartás abban is, hogy meditáló gon­dolkodással, filozofikus elmélyültséggel, a csend halk közegében közli képi üze­neteit velünk, felhasználva ehhez a grafikai eljárások gazdag és sokféle lehetősé­gét. Pontosságra, a tények tiszteletére figyelmeztet sajátosan egyéni, kifinomult és dekoratív műalkotásaival. Egy nagyon visszafogott drámaisággal is ezt teszi, amikor például a kövek kemény és rideg szorításából a fák, növények ágai a levegő járta, szellős és madaras világ tartományába menekülnek. Jelképes, a vizualitás eszközei által megszólaltatott „beszéd" ez a szabadságvágyról. Sokáig azt hittem Szabó Lászlóról, hogy a technikai megoldások, a részletek rabjává vált. A vele és műveivel való többszöri találkozás, s ennek a kiállításnak a megnyitására való felkészülés is segített abban, hogy ez a tévhit elmúljon. Szabó László művészete olyan lírai megnyilatkozás, amely a leheletfinomságú árnyala­tokban, a tökéletes rajztudást igénylő, a hideg tűvel elővarázsolt és mégis bárso­nyos grafikai megoldásokban fejeződik ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom