Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)
„Világunk tükre a művészet”
hogy sok, minél több embert neveljen a vizuális, esztétikai élmények által a valóság megértésére és teljesebb befogadására. Fontos szerep ez is. Hiszen az alkotó ember, a tudós, a művész gazdagabb életanyagot birtokol azzal, hogy az embernevelés, a személyiségformálás feladatait is vállalja. Nemcsak maga, hanem mások számára is szélesebb és tartalmasabb valóságélményt teremt. Az alkotómunka mellett vállalt tanítás nem csökkenti, inkább gazdagítja az alkotómunka témavilágát, élményanyagát és tapasztalati lehetőségeit. Már befejezett életművek megalkotóinak példái is bizonyítják, hogy az alkotás és a tanítás tennivalói összeegyeztethetőek, és lehetővé teszik a világ igen gazdag tartalom- és élményvilágában való fokozottabb elmélyülést. Németh László például az embert elborító ismeret- és tudáshalmazban való eligazodást, eligazítást és rendteremtést tartotta a tanító ember legfontosabb feladatának. (...) Bényi Árpád néha elbizonytalanodva ugyan, de tudatosan kereste és keresi a maga számára azt a szilárd pontot, amelynek biztonságában s az általa erősített hitében megmutathatja emberi mivoltát, művészi képességeit. Minden megélt kudarc ellenére lelkesen csodálkozik rá az életre, fest, mindig fest, mert festőnek született. A most nyíló kiállítás maradandó élményt ad nekünk. Eláraszt bennünket a képeinek színvilága, „zenéje", varázslata. Mit adjunk neki mindezért cserébe? Engedjék meg nekem, hogy mint aki vele egyazon tájon, Erdélyben születtem, s aki most Debrecenben együtt váltam városlakóvá vele, szóljak még valamit neki mondandóm befejezéséül. Értünk és érteni akarunk Téged. Ne téveszd ezután se szem elől az emberi élet, a benne elvégzendők értelmét, a teremtő erőbe vetett hitet! Mert a szépség az emberi lényegben létezik, abból fakad, s annak révén teljesedik ki, sokféle formában öltve testet. Neked megadatott, hogy ezt művészi színvonalon, annak eszközeivel és módszereivel fejezd ki. Ehhez maradj hű, ez töltse el lelkedet, gondolatvilágodat, s ez tartson meg közöttünk sorsvállalásainkban!
