Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)
Szőnyi Virágh Mihály Önéletrajzának iskolatörténeti tanulságai
szerint közölt Önéletrajzáról az adatgyűjtő Borsos István azt írta, hogy benne „figyelemre méltó adat van a tatai iskoláról, azonkívül a szőnyi-, debreczeni- és pápai iskolákról." 11 Mi, ahogy erről már volt szó az előzőekben az Önéletrajz elemzését a debreceni kollégium partikuláinakpartikularendszerének jobb megismerése, illetőleg helyesebb szemlélete érdekében tartjuk fontosnak. Szőny több más szomszédos mezővárossal, községgel együtt a XVI. század végére protestáns, közelebbről református lett. Iskolája is ettől az időponttól kezdődően működött. Az iskola korán kapcsolatba került a debreceni kollégiummal, eleinte azonban nem közvetlen úton. Nagy Sándor a másodosztályú (II.) partikulák közé sorolta és az első rektorvivést, a Series bejegyzése alapján 1678-ból említette (Hernádnémeti István személyében). 12 Az iskola azonban már jóval korábban fennállott és működött s ha Debrecenhez fűződő korábbi kapcsolatairól nincsenek is adataink, azzal alátámaszthatjuk ezeknek a korábbi (és a későbbiekben egyre inkább kiteljesedő) partikuláris kapcsolatoknak a meglétét, hogy a Szőnyi nevű tanulók szinte elárasztották a debreceni kollégiumot. Pedig csak a subscribensekről vannak adataink, azokról az alsóbb szintű klasszisokba felvett tanulókról pedig nincsenek, akik ugyancsak nagy számban jöttek esetleg közvetlenül a szőnyi iskolából, vagy közvetve, valamelyik más, magasabb szinten tanító iskolán keresztül a kollégiumba. Kezdhetnénk példálózásunkat mindjárt az egyik legnevesebb, mind a köztörténetből, mind az egyháztörténetből, nemkülönben az irodalomtörténetből is ismert, a kollégiumban 1654-ben subscribált Szőnyi Nagy Istvánnal. n 1668-ban Szőnyi István}* 1691-ben pedig Szőnyi P. Sámuel írta alá a Kollégium törvényeit. 1 ^ Szőnyi Virág Mihály először, 1714-ben közvetlenül a szőnyi iskolából 11 SZŐNYI VIRÁGH Mihály Önéletrajza. Dunántúli Protestáns Lap IV. 1893. 492-495.. 509511.. 522-524. i. m. -THÚRY Etele (szerk.): Iskolatörténeti adattár. I. köt. Pápa, 1906. 87. 12 NAGY Sándor: A debreceni református kollégium. I. kötet. Hajdúhadház, 1933. 326. 13 ZOVANYI Jenő-LADANYI Sándor: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. 3. Javított és bővített kiadás. Bp. 1977. 615. - Vö.: SZŐNYI NAGY István: Martyrok koronája. Kolozsvár, 1675., Nürnberg, 1727. 14 THURY Etele (szerk.): Iskolatörténeti adattár i. m. II. kötet 138. 15 Uo. II. kötet 170. ..Ego Samuel P. Szőnyi. Subscripsibus legibus anno 1691. die 1. aug."
