Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Rendkívüli vételformák, szerzési módok

mélyen áron alul adják el, valamelyest az árkedvezményes, a kedvezményes vásár már említett kategóriájába is beletartozik.

24 14. HÓDÍTÁS alkalmával is számos rendkívüli vételforma bukkan föl. Katonai hódítások, megszállások, átvonulások, háborúk jellegzetes járuléka az úgynevezett háborús fosztogatás. Olykor-olykor szabad rablásról is beszélhetünk. A régmúlt háborúinak egy részét egyenesen rabló hadjáratnak (esetleg rabszolgaszerző hadjáratnak) nevezték. A hódítással járó rendkívüli „vételforma" egyik érdekes, külön névvel illetett csoportja a sarc. A sarc állhatott pénzből, élelmiszerből, különböző értékes anyagokból, eszközökből, felszerelési tárgyakból. A sarcot a hódítók általában közösségre, például egy-egy város lakosságára vetették ki. Ezt a rendkívüli vételformát kényszereladásnak is minősíthetjük. Természetesen csak akkor, ha a hódítók az elszedett javakért valamit mégis adtak.

25 15. JÁRADÉK, kétféle ismeretes: kamatjáradék, tehát pénzbeli; anyag-, termény-, termékszolgáltatási járadék a legkülönfélébb megkötöttségek, szabályok, megállapodások szerint. A közvélemény szinte kizárólagosan a tőkéjük utáni kamatjáradékból élőket nevezete járadékosoknak, járadékból élőknek. Ilyen esetekben a járadékszerzés, a járadékban való részesedés nem közvetlen vételforma. Amikor azonban a járadékot természetbeniekben vagy szolgáltatásokban is kapják, közvetlen vételfonriáról is beszélhetünk. Az ilyenfajta járadékok közül megemlítjük, hogy a katonák régen rendszeresen posztót is kaptak járadékba, sok más mellett. A partikuláris iskolák rektorainak pedig rendszeresen kijárt a faggyú, a kősó.

26 16. JELKÉPES ÁR, illetőleg jelképes áron való vásárlás nem tartozik a kedvezményes vásár kategóriájába. A jelképes ár valóban jelképes összeg, és mindenféle kedvezményes árnál kisebb. A jelképes áron való vásárlás éppen ezért tényleges rendkívüli vételfonna, bár igen 24 Hitei. MOKISz. Bp.. 1906. 381. hasáb.; Közigazgatási enciklopédia, II. Bp. é. n. 756.: KK. 138-139.; MNyTESz. II. Bp., 1970. 121.; A Pallas Nagy Lexikona. IX. Bp.. 1895.248. 25 Hódítással együtt járó szabad rablás, sarc: MNyTESz. III. Bp.. 1976. 488-489. - Vö.: GUNDA Béla: Műveltségi áramlatok és társadalmi tényezők. = Ethnographia LXIX. 1958. 568., 573-574.; POLÁNYI Károly: Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet. Társadalomtudományi Könyvtár. Bp.. 1976. Háborúskodás, hódítás. 478-479. 26 Járadék. Közgazdasági enciklopédia. III. Bp., é. n. 3.; KK. 153.; Életjáradék: Uo. 92.