Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Cserépedények Kötegyánban

höz hasonló, voltaképpen ugyanaz az edény volt a tojástartó is. A konyha vagy pitvar fala tele volt aggatva Kötegyánban is díszes cseréptányérok­kal, módosabb helyeken külön tálas vagy tálasok voltak a falon tele cse­réptányérral. A falitékák mindig rejtettek magukban egy-két butélát is jó­fajta pálinkával. A kamra is tele volt cserépedénnyel. Itt lógtak a falon a használaton kívüli nagy tálak, itt várták a nagy főzések idejét a nagy leve­ses fazekak, itt őrizték a gyertyamártókat. Itt volt helye a tojástartónak, a kamrában álltak bütykösök is a mézes- meg zsírosbödönökkel együtt. Bent a szobában állt a dohánytartó, itt őrizték a sublóton vagy az almá­riomon a cserépkulacsot, sokszor a díszes perec- vagy hordókulacsot. A sublót teteje meg a konyha polca tele volt csuprokkal, orrosokkal. De ju­tott edény a karospad, a kanapé, sőt az ágy alá is. A gyerekek gondosan őrizték a maguk cserépedény-játékaikat, a kis köcsögöt, a kis tányért, a kis csuprot és még a felnőttek is a cserépperselyt. Ez legtöbbször körte formájú volt. Nagy eseménye volt a gyerekéletnek Kötegyánban is a per­sely összetörése. Az egyik adatközlőm elmondta, hogy az ő perselyét az egész család jelenlétében akkor törték össze, amikor felment iskolába. A perselyből kikerült pénzt egészítették ki ruhára, tábláravalóra. Köte­gyánban is általános volt a cserépgyertyatartó és a mécses. Érdekes az, hogy ezek pusztultak ki leginkább. Használatuk állandó és veszéllyel teli volt, nem csoda, ha inkább eltűntek, mint más cserépedények. Köztudomású a faluban, hogy az ivóvíz cserépkorsóból a legjobb. Nyáron hideg marad (mázatlanság miatt állandóan párolog) benne a víz és sokáig megmarad frissnek, üdítőnek. A csecses korsóból bögre nélkül is könnyű volt az ivás. A csecs a korsó fülén állt. A mezőn dolgozó em­bereknek az asszonyok vagy a gyerekek szilkékben vagy csuprokban, fa­zekakban hordták ki az ebédet. A szilkét kasornya fogta körül, annál fog­va vitték az úton. Ugyanígy köztudomású az is, hogy a szilvalekvárt leg­jobb cserépfazékban tartani, akárcsak az, hogy igazi töltött káposzta is csak cserépfazékban készülhet. Természetes, hogy a nyári káposztasava­nyítás, kovászos uborka-érlelés is cserépfazékban történt. A konyha esz­közei között nagy számmal találunk más cserépkészítményeket is. Álta­lánosan használták például a cserép tésztaszűrőket, tarkedlisütőket. Külö­nösen sok fajta cserépbögrét használtak. Közülük külön említést érdemel a tejfeles, azaz tej föltartó nagyobb csupor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom