Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Molnár István halálára

néprajzi emlékeinek a gyűjtéséről adott tanácsot, A népi építkezés, lakberendezés múzeumi anyagéinak gyűjtésével kapcsolatos szempontok és teendők címmel.

18 Ezzel a cikkével kapcsolatosan kell megjegyeznünk, hogy ez már a címében is hangoztatja a múzeumi szempontokat, a múzeumszervezés munkáját. Még azt is el kell itt mondani, hogy Dr. Molnár István ekkor építette fel a székelykeresztúri múzeum udvarán az oda beszállított székely faházat és rendezte is be a lehető legnagyobb hitelességgel. A székely ház felépítésénél és berendezésénél nyilvánvalóan magyar példák - Palóc ház Balassagyarmaton, Bakonyi ház Veszprémben - álltak előtte. Bár tudomásunk van róla, hogy behatóan tanulmányozta a bukaresti Falumúzeum építményeit is. Visszatekintve ezekre a muzeológiai cikkekre azt kell megállapítanunk, hogy mind az említett cikkek tartalmát, mind más idevonatkozó gyűjtéseit, gondolatait 1976-ban a Népismereti Dolgozatokban Tájékoztató a néprajzi tárgyak gyűjtéséhez címen egy terjedelmesebb közleményben összegezte.

19 Nehogy azt higgyük, hogy csak néprajzi, vagy a helytörténeti tárgyi anyagtól nagyon nehezen elválasztható néprajzi, népművészeti anyagot gyűjtött. Egyszemélyes komplex múzeum volt az övé. Jól mutatja ezt az a bevezető is, amelyet Kocziány László írt a Székelykeresztúri Múzeumba „bekerült" két XVIII. századi énekeskönyv szemelvényes közlése elé: A két énekeskönyv a felszabadulásunk után szervezett székelykeresztúri rajoni múzeum tulajdonában van. A múzeum kéziratos anyagának gyűjtése 1947-től 1953-ig tartott Molnár István igazgató vezetésével... Bathó Mihály énekeskönyve a múzeum adatai szerint Homoródszentpálról, a ma is ott élő Bathó-családtól került a múzeum birtokába."

20 Vagyis Molnár István gyűjtve és felismerve értékét gondoskodott róla, hogy azonnal felhívja rá a nálánál illetékesebbeknek tartottak figyelmét, például Klaniczay Tiborét.

2] De folytassuk megkezdett idézetünket, halljuk, hogyan, 18 MOLNÁR István: Népi vadfogási módok a Görgényi-hegység déli övezetében. Acta Hargitensia I. (A) Hargita Megye Múzeumainak Evkönyve. Csíkszereda, 1980. 197-216. 19 MOLNÁR István: A körispataki szalmafonás. Népismereti Dolgozatok 1976. 92-96. 20 MOLNÁR István: Szolgák és szolgálók bére a Nyárádmentén a XIX. század elején. Népismereti Dolgozatok 1980. 159-174. 21 MOLNÁR István: Tavaszi ünnepkör az erdélyi unitáriusoknál. Vallási Néprajz 6. Debrecen. 1994. 103-138.