Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)
Néprajzi adalékok a daru szimbolikájához, címerben való megjelentetéséhez
út előtt) azt fejezi ki, hogy valaki nem leli a helyét, összevissza kóborol." Ugyancsak hasonlaton alapul egy másik, általánosan ismert daru-szólásunk is: „Görbén hordja a nyakát, mint a dam", azt fejezi ki, hogy valaki kíváncsiskodva hol erre, hol arra figyel és hajtogatja a nyakát, illetve a fejét. 12 Ugyancsak hasonlaton, összehasonlításon alapul az az ismert szólásunk is, amelyik így szól: „(Úgy) kiabál (kurjongat, óbégat), mint a darn." Azaz „hangosan és hamisan énekel" - mondja a szótári alak. Azonban inkább arról van itt szó, hogy valaki éktelen kiabálással, vagy énekléssel akarja magára, vagy közlendőjére felhívni a figyelmet. 13 A darutársadalom szervezettségére utal az a több változatban is ismeretes mondásunk, hogy „Egy után mennek a darvak", azaz a vezetőik (a vezető dam) példáját követik a tagok, a beosztottak. 14 Ugyancsak társadalmi vonatkozású a „Minden dam keresse meg maga a (maga) varját!" szólásunk is. Vagyis, mindenki keresse meg a magához illő párt! 15 A dam érdekes jelentésváltozásán alapul az egyik, ugyancsak széles körben ismert szólásunk: „Levendula ágastul, a hug dam párostul." Ez a képes-forma népdalaink egyikében is előfordul és azt jelenti, hogy egy bizonyos igen fiatal lánynak már van szeretője. 16 Végül egy daru-szólásunkkal a darvak megbecsülésére, ritkaságára, értékes voltára kívánunk rámutatni. Már Szenczi Molnár Albert is használta a mondást, hogy: „Láss damt!" - azaz valamiféle drága, értékes ritkaságot. Az „O is látott damt" forma pedig arról szól, hogy „O is látott már ilyen csodát", „Volt már ő is, hasonló jó, kedvező helyzetben". 17 Ideje, hogy ennyi bevezető után most már a dam jelképiségével foglalkozzunk. A keleti kultúrákban, ahonnan végül a dam is származik, de másutt is, a dam a hallhatatlanok, a hallhatatlanság hírnöke, és a hosszú 11 DUGONICS (1820) után MARGALITS Ede: Magyar közmondások és közmondásszerü szólások. Bp. 1896. 116.; O. NAGY Gábor: Magyar szólások és közmondások. Bp. 1966. 138. 12 ERDÉLYI János után (1851) MARGALITS E. id. m. 116.; 0. NAGY G. id. m. 138. 13 O. NAGY G. id. m. 138. 14 DUGONICS András után (1820) MARGALITS E. id. m. 116.: O. NAGY G. id. m. 138. 15 O. NAGY G. id. m. 138. 16 MARGALITS E. id. m. 116. 17 SZENCZI MOLNÁR Albert után (1604), ERDÉLYI János után (1851). MARGALITS E. id. m. 116.; O. NAGY G. id. m. 138.