Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Cserépedények Kötegyánban

CSERÉPEDÉNYEK KÖTEGYÁNBAN 1959 nyarán tíznapos gyüjtőúton voltam Kötegyánban.

1 A gyűjtés során 245 db különböző cserépedény került a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum gyűjteményébe. Azt lehet mondani, hogy a község teljes cserépedényanyaga múzeumba került, mert minden feltalálható fajtából, formából legalább egy szerepel a gyűjteményben. Erre a körülményre való tekintettel lehetségesnek látszik összefoglaló képet adni a kötegyáni cserépedényekről. Kötegyánban annak ellenére, hogy sok a Fazekas nevű család, emberemlékezet óta nem dolgozik fazekas, jóllehet a fazekassághoz igen alkalmas agyag található több helyen is. A középkorban bizonyára itt is dolgoztak fazekasok, nemcsak a nevek bizonyítják ezt, hanem a Sárgödörben végzett ásatások, illetőleg az egész község területén végezhető felszíni gyűjtés anyagából is arra lehet következtetni, hogy a község területén az ősidőktől kezdve virágzó agyagművesség volt.

2 A legrégibb begyűjtött cserépedény a múlt század elejéről származhat. Az azóta eltelt idő kissé megtoldva, kiteszi a mai emlékezetet. Minthogy a kötegyániak emlékezete szerint nem működött Kötegyánban fazekas, nyilvánvaló, hogy a faluban feltalálható cserépedények más helyekről származnak. A gyűjtés során azt állapítottam meg, hogy a Kötegyánban fellelhető cserépedények a lakosság véleménye szerint négy helyről származnak: Békésről, Nagyszalontáról, Erdélyből és legújabban a szövetkezeti bolton 1 A gyűjtés 1959. július 7-17. között a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium Néprajzi Szakkörének tíz tagjával történt. A szakkör tagjai előzetes felkészítés után sorra járták Kötegyán minden házát és a népélet minden területéről előre megadott szempontok, tanácsok alapján tárgy- és témagyűjtést végeztek. 2 DANKÓ Imre-KOREK József: Kötegyán. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 11. Gyula. 1960. 8-10.