Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)
Egy fűzérradványi ház
ga a község egy nagy erdővel benőtt hegy lábánál fekszik. Ugyanitt közli az 1787. évi népszámlálás adatait is, amelyek szerint Radványban 42 házban 340 lakos élt. A népszámlálás rajtuk kívül mindössze egy „nemes férfit" talált még a községben. De se papot, se zsidó lakost nem talált. 9 Ismeretesek az 1828. évi országos összeírás adatai is. Ezek közül csak a lakosságszámot említjük. 1828-ban Radványnak 488 lakosa volt. Ehhez a lakosságszámhoz viszonyítva, a lakosság száma 1960-ig, ha lassan is, ha nem egyenletesen is, de emelkedőben volt. Erről a nekiindulásról, megfelelő részletezéssel Fényes Elek geográfiai szótárából, 1851-ből, tájékozódhatunk. Fényes Radványt határozottan magyar falunak állította, Abaúj vármegyében, Sátoraljaújhelyhez 2 mérföldnyire. A község utolsó postája is Sátoraljaújhely volt. A falu közigazgatási helyzete számos kérdést vetett fel, hiszen Abaúj megyéhez tartozott, viszont közlekedésileg s majd minden más tekintetben Zemplén megyéhez, sőt Zemplén vármegye székhelyéhez, Sátoraljaújhelyhez kötődött. Fényes szerint 1851-ben Radványban 193 római, 54 görög katolikus (tehát 247 katolikus) mellett 227 református és 11 zsidó lakos élt. Vagyis összesen 485 lakosa volt. Megemlítette, hogy katolikus és református temploma van, hogy említésre méltó „sweiczi tehenészettel" rendelkezik, s hogy „határa hegyes, völgyes, de elég termékeny. Erdeje bőven. Földesura gr. Károlyi István, s feje egy uradalomnak." 10 Nyilvánvaló, hogy a svájci tehenészet az uradalomé volt, mint ahogy az is, hogy a római katolikus lakosok, mint az uradalom különböző tisztségviselői, illetve munkásai a XVIII-XIX. század fordulójától kezdve telepedtek be a községbe, részben a szomszédos falvakból, részint a Károlyiak más vidékeken lévő birtokairól. A község ismertetését a Borovszky-féle megyemonográfiában közöltekkel fejezzük be. Eszerint Radvány, már ekkor Füzérradvány, „Pálháza fölött, közvetlen a megye határszélére esik; 106 házzal, 629 magyar lakossal. Postája Pálháza, távírója Legénye-Mihályi. Radvány Gróf Károlyi László birtoka, óriási kiterjedésű bekerített vadászterülettel, melynek sűrűjében egy hegytetőn csínos vadászlak áll. A községben van a birtokos8 CSORBA Csaba (szerk.): Abaúj-Torna vármegye katonai leírása. 1780-as évek. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek 33. Miskolc. 1993. 78-79. 9 Uo. Az 1787. évi népszámlálás adatai. 149. 10 FÉNYES Elek: Magyarország geographiai szótára. III. Pest. 1851. 275.