Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A vasfű (Verbena officialis L.) a sárréti néphagyományban

rettyószentmártonban és Zsadányban hallottam olyan vélekedést, hogy a vasfű egyre inkább fogyóban van, hogy egyre ritkább és hogy régen - ez a múlt század végére vonatkozik - több volt belőle.

118 Az elmondottakból arra lehet következtetni, hogy az ármentesítés, a Sárrét lecsapolása előtti időkben még több vasfű volt és általánosan ismerték. Ma elvétve szedik a virágját, virágos ágát, szárítják és gyógynövényként (tea) használják. Akik szedik és teát csinálnak belőle, gyomorfájás ellen isszák, de általános erősítőnek is mondják.

119 Több helyen emlékeznek arra, hogy korábban többen szedték gyógynövényként és használták. Tudnak arról is, hogy régebben gyógyszertárakban is lehetett kapni. Hasonlóan kevesen ismerik és használják, mint fűszernövényt is. Arra nézve, hogy káposztasavanyításnál használták a századforduló táján, Bajomtól, Bihartordáról és Vésztőről szereztem adatokat.

120 Sokkal többen tudnak arról, hogy ugorkaeltevéshez is használták, sőt Magyarhomorogon, Mezőgyánban, Újirázon, Tóidon ma is vannak, akik használják.

121 Körösnagyharsányból tudom, hogy a nagyváradi piacokra rendszeresen hordott savanyú káposztába mindig tettek vasfüvet is, mint ahogy azt is hallottam, hogy a városon (Nagyvárad) ámít gyalult tök ízesítésére is használták, a századforduló körül.

122 Altalános az a vélemény, hogy a vasfüvet nem annyira savanyítás miatt, mint inkább azért használják, mert keményen tartja az ugorkát, nem engedi megpuhulni, ropogós marad. Egyetlen helyen hallottam arról, hogy télen forralt bor készítésénél, más fűszerekkel együtt, a vasfüvet is használták és ugyancsak egy helyen arról tájékoztattak, hogy a századfordulón, de talán még a két világháború között is, sonkapácoláshoz is használták.

123 Berettyóújfaluban hallottam, hogy köhögés elleni cukorkakészítéshez is szedték, szárították és szállították régen Békéscsabára a Réthy-féle cukorkagyárba, a híres gyógycukorka készítéséhez.

124 Ez azonban nem valószínű, 118 Bajom. Berettyószentmárton, Sárrétudvari, Zsadány. Saját gyűjtés. 1970-1978. 119 Bajom, Darvas, Szerep, Vésztő. Saját gyűjtés. 1970-1978. 120 Magyarhomorog, Mezőgyán, Újiráz, Told. Saját gyűjtés. 1970-1978. 121 Körösnagyharsány. Saját gyűjtés. 1970-1978. 122 Körösnagyharsány. Saját gyűjtés. 1970-1978. 123 Berettyóújfalu. Saját gyűjtés. 1970-1978. 124 A békéscsabai Sas Gyógyszertárat 1817-ben Hamaliák nevü gyógyszerész alapította. Id. Réthy Béla 191 l-ben vette át a vezetését. A Réthy-féle cukorgyár 1892-ben alakult. Mind a cukorgyárat, mind a gyógyszertára id. Réthy Béla fiai, Béla és Károly, mindketten gyógyszerészek, virágoztatták fel. Mind a gyógyszertárban, mind a cukorgyárban sok, a Dél-Alföldről származó gyógynövény használták fel.