Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A vasfű (Verbena officialis L.) a sárréti néphagyományban

csak a vasfű. Azonban magát a vaskaput se találja meg akárki, mert egy odáig szaladó borjút kergető asszony orra előtt az ördög becsapta és eltüntette.

85 K. Nagy Sándor ezen adata két okból is lényeges. Először azért, mert a vasfűhöz fűződő hiedelmeket a kincshez, a misztikus, az elrejtett kincshez, illetve a kincskeresők világához kötötte; másodszor pedig azért, mert a barlang motívumot is bevonta a vasfűvel kapcsolatos hiedelemvilágba. A kincskeresők tábora a XVIII. században, a török kiűzése utáni időben, erősen megnőtt. Mindenki a törökök elrejtett kincsei után kutatott, sok csodálatos kincsfeltalálási eset járt szájról szájra.

86 A kincskeresők nagy segítsége volt a sejtelmes varázskönyv, amiből a kincskereső sok mindent megtudhatott ahhoz, hogy megtalálja a kincset.

87 A kincskeresés elterjedtségére vall, hogy még 1857-ben, bizonyos híreszteléseknek felülve, Hunyad megye havasai között maga az osztrák kormány két utászszázaddal Dárius kincse után kutattatott.

88 Érdemes arra is figyelni, hogy ez a sejtelmes, ez a varázslatos kincs általában Erdélyben van, mint feltehetőleg abban a magyarhomorogi mesében is, amely szerint Tóth László árvagyerek, egy disznó után szaladva, barlangba ért, ahol két kád aranyat talált. A mese Tóth László történeti személynek állítja és elmondja róla, hogy a kincset őrző jóságos, ősz öreg ember annyi aranyat engedett neki elvinni, amennyit elbírt. A két szűrúját tele is rakta arannyal. Szerencsésen kijött a barlangból és nagy gazda ember lett belőle.

89 A kincs és a barlang motívumát véljük felfedezni a Királyfi Jankó próbát tesz című népmesében is, ahol a harminckettedik szobában egy „sifrony" zárja el a harmincharmadik szoba ajtaját. Királyfi Jankó ezt a rejtett ajtót megtalálja és a tizenharmadik kulccsal kinyitja. Bejut a hanninchamiadik szobába, ahol aranyláncokra kötött tizenkét fejű sárkányt talál. A rab sárkány három pohár vízért királyságot ígér neki. Királyfi Jankó teljesíti kérését, vizet ad neki, megitatja. A harmadik pohár víz után a sárkányról a láncok 85 K. NAGY Sándor: Bihar-Ország i. m. 132. 86 VÖRÖS Antal: Kincskereső parasztok. História II. 1980. 1. 9-10. 87 NAGY Dezső: Egy magyar kéziratos varázskönyv a 19. századból. Index Ethnographicus II. 1957. 2. 199-205. 88 POGÁNY Péter: a magyar ponyva tüköré. Budapest, 1978. 237-243. 89 VÉGH József: Sárréti népmesék és népi elbeszélések. Debrecen, 1944. 61.