Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A középeurópai őrnépek, népcsoportok etnikai formálódása: a chodok

natkozóan is Jiráseket idézzük: „Külön »chod jog szerinti« bíróságuk minden negyedik vasárnap tartott ülést domazlicei kastélyukban vagy vá­rukban; tagjai a királyi hatalom által kinevezett »chod bíró« és a tanácso­sok, vagyis a chod falvak bírái." 22 Természetes, hogy a chodok is, mint minden más kiváltságolt népcsoport, a legnagyobb gonddal őrizték ki­váltságlevelüket. Időről időre megújíttatták, újból és újból megerősíttet­ték, a családi nevelésnek is egyik legfontosabb része volt az ifjúsággal megismertetni a privilégiumot, a kiváltságból származó jogokat és köte­lességeket. Minderről Jirásek ezt mondja: „A chod várban ott lakott a do­mazlicei vámagy vagy kapitány, a chod bíró s az esküdt írnok, legfőbb tisztviselőik. Ebben a várban őrizték a zászlójukat is, a pecsétet és privi­légiumaikat, amelyeket Luxemburgi János, IV. Károly, IV. Vencel, Po­gyebrád György és mások ajándékoztak nekik. Szükség idején, fölfegy­verkezve ide gyűltek össze, s a háború tartama alatt itt őrizték feleségei­ket, gyerekeiket és legdrágább javaikat." 23 Ez az utolsó idézet jó alkalmat szolgáltatott ahhoz, hogy a chod fővá­rosról, Domazlicéről is elmondjunk néhány fontos, az önálló néprajzi csoporttá formálódás szempontjából jelentős dolgot. Domazlicét minden útikönyv feltétlenül megnézendő „műemlék városnak" tünteti föl. Az is! A voltaképpeni város egyetlen utcából áll. Ezt az utcát mindkét oldalán középkori lábas házak szegélyezik, az utca két végén pedig egy-egy nagy kapu áll. Ezektől a kapuktól kiindulva, a hosszan benyúló udvarok végén, az egész várost körülfogó várfal állt. Sok helyen a városfalak még ma is megvannak. Az ódon hangulatú, várként is kezelhető város egyik sarkában áll a chod vár, a chod főkapitány székhelye. Robusztus épülettömbje ma is erőt sugároz, és első pillantásra érzékelhető egykori közösségformáló és ­kifejező mivolta. Különösen hangsúlyossá teszi magas őrtornya, ami az idők során jelképévé is vált nemcsak a városnak, hanem az egész chodság­nak, Chodskónák is. Az épületben ma, akárcsak Hajdúböszörményben a Ke­rületházban, múzeum működik. A Chod Múzeum rendkívül gazdag anya­gával a chodok történetéről, életéről és ezen keresztül a cseh nemzeti törté­nelem nagy korszakairól, kimagasló személyiségeiről, a nemzeti független­ség biztosítása érdekében vívott évezredes küzdelmekről szól. 22 Uo. 23 Uo. 7-8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom