Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A középeurópai őrnépek, népcsoportok etnikai formálódása: a chodok

írók egyrészt nagyban hozzájárultak a chod öntudat újjáéledéséhez, a chodságot összetartó társadalmi és kulturális kapcsolatok megerősítéséhez, másrészt a chodok népszerűsítéséhez, általánosan ismertté tevéséhez.

9 Ezek alapján a chodoknak, mint jellegzetes közép-európai őmépnek, sajátos cseh néprajzi csoportnak a megismeréséhez két úton lehet eljutni. Az egyik a történeti-helytörténeti irodalom, a másik pedig a folklórt is magába foglaló szépirodalom. A chodok történeti irodalma annak ellenére, hogy rendkívül gazdag, kevéssé ismert. A népcsoport egészében antifeudális és németellenes történelme nem kedvezett annak, hogy az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó történeti munkákat széles körben ismertessék, hogy ez a történeti irodalom netalán alapjává válhasson, kiindulópontja lehessen nem kívánt cseh nemzeti és haladó társadalmi politikai törekvéseknek. Ahhoz, hogy a chodok életében megmutatkozó életmódformáló, tudatképző, etnikus elkülönülést szolgáló tényezőket megismerhessük, át kell tekintenünk történetüket. Ahogy tudjuk, a VI. században szláv törzsek vonultak a mai Csehország területére, az onnan távozó markomannok helyébe. Ezek a szláv törzsek nem sok idő múltán cseh népnéven váltak ismertté. Ez a folyamat feltételezi, hogy a szláv törzsek közt megindult és bizonyos mértékben előre is haladt az egységesülés. Nem sokáig élvezhették nyugalmukat, mert az avarok őket is leigázták, majd pedig az avarok ellen küzdő germán és frank törzsek, Nagy Károly gyakoroltak felettük hatalmat. A IX. század folyamán a német befolyás mindjobban erősödött. A kereszténységet is a németektől vették át, 814-ben; Regensburgban 14 cseh törzsfőnök keresztelkedett meg. Cirill és Metód befolyása rövid és átmeneti jellegű volt csak. Kedvezett a német befolyásnak, hogy saját belső viszályaik elintézéséhez is német segítséget kértek, mint például 895-ben is Arnufét Szvatopluk, illetve a morva befolyás ellen. A magyarok betörései ellenében sikerült a prágai Premiszlida vagy Psemysl családból származó (és azt dinasztiává fejlesztő) Spythinievnék 912-ben egyesítenie a cseh törzseket. Utódai, 1158-tól királyok, igyekeztek meg9 A sok írásmű közül ezúttal csupán egy négyrészes drámát említünk: Jaroslav ZACEK DOMAZLICK.Y a Josef SLADKY: Pod chodskym neben. Praze, 1940. A négy rész: 1. Chodsko. Sbirka krajinnych záznamú, rozberáno. 2. Chodsko - PoSumavi. Sbirka krajinnich záznamú, rozberáno. 3. Chodsko - PoSumavi - Strakonicko. 4. Pod chodskym nebem. Sbirka krajinnych záznamú za spolnantorstvi Josefa Sladkého. - Vö.: FELIX Emil: Chodsko v ceském pisemnictvi. Plzen. 1940.