Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A középeurópai őrnépek, népcsoportok etnikai formálódása: a chodok

A chodokkat (chodové, chodci) a cseh nép talán legjellegzetesebb néprajzi csoportjának s ezzel együtt a legkiemelkedőbb közép-európai őrnépcsoportnak tartjuk. Nevük - chod - is funkciójukkal kapcsolatosan alakult ki. A choditi - járni, egy bizonyos területet bejárni, őrizni igéből származik. Akárcsak az Őrség neve is, az őrizni igéből, sőt úgy is, ahogy a hajdú szavunk is a hajt, végeredményében őrizve hajt igéből formálódott. Figyelmünk nem az őrségiek tanulmányozása, a velük való összevetés, hanem a magyar hajdúkkal való összehasonlítás kapcsán fordult feléjük. Nemcsak többszöri kutató-, tanulmányúttal, hanem a rájuk vonatkozó rendkívül gazdag, ám eléggé szétszórt történelmi, néprajzi és nem utolsósorban a folklorizációt, illetve a folklorizmust nagyban elősegítő szépirodalom áttanulmányozásával is törekedtünk megismerni a chodokat, a chod problémákat.

5 Hangsúlyoznunk kell, hogy a chodok, Chodsko kérdései felé figyelmünket nem kis mértékben fordították azok a klasszikus alkotások, amelyeknek lefordítására nem kisebb írónk vállalkozott, mint Németh László. Németh László két alapvető, a chodok életével, küzdelmeivel foglalkozó Jirásek-XQgewyX is lefordított magyarra. Az 1951ben kiadott. A kutyafejűekben Németh Lászlót a cseh nép, közelebbről a chodok szabadságszeretete, antifeudális küzdelme, sajátos kultúrát alkotni képes ereje fogta meg. Azonosulása Jirásekkel, rajta keresztül a függetlenségéért küzdő cseh néppel, a chodokkal azt mutatja, hogy a cseh5 Több hosszabb-rövidebb tanulmányutat tettem Chodskóba, Domazlicébe. Tanulmányutaimról szóló beszámolók: DANKÓ Imre: A chodok földjén. Hajdú-bihari Napló XXXV. 1978. 16. sz.; Domazlice, a chodok fővárosa. Uo. 63. sz. Tanulmányutaim előtt a következő történeti és néprajzi irodalmat, szépirodalmi alkotásokat tanulmányoztam át: ZIRT Cenyek: Bibligrafie Ceské Historié. I-IV. Praha. 1900-1911; Hanka MÜLLEROVÁ: Ceská národopisná bibliografie za léta 1953-62. Uo.. 1976. Josef MACEK: Husitské revolucni hnuti. (A huszita forradalmi mozgalom. Magyarra fordította Boné András. Bp., 1954); Jindrich JINDRICH: Chodsko. Praha, 1956. Jarmila HÁSKOVÁ: Nálezy minei na Chodsku. Domazlice, 1967. Josef TOMES Chodské slavnosti v Domazlicich. Národopisné aktuality 3. 1966. c. 3-4. 7273.; Jindrich Simon BAAR: Chodské pisné a pohádky. Uo. 13. 1976. c. 3. 235-236.; Bozena NÉMCOVÁ: Pohorská vesnice. (Falu a Sumavában. Fordította Hubik István. Bratislava, 1958); Uő: Bábicka. (Nagyanyó. Fordította Zólyomi Antal. Bp., 1974); ALOIS Jirásek: Psohlavci. (A kutyafejüek. Fordította Németh László. Második kiadás. Bratislava. 1977); Uő: Temno. (Sötétség. Fordította Németh László. Harmadik magyar nyelvű kiadás. Bp., 1978). Itt kell köszönetet mondanom domazlicei kollégáimnak, Vladimir Baier múzeumigazgatónak. Jiri Hana ny. múzeumigazgató-történésznek és Iva Kumperová muzeológus-etnográfusnak, a Jindrich Jindrich-múzeum vezetőjének sokoldalú, szíves segítségükért, támogatásukért.