Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)
Szőnyi Virágh Mihály Önéletrajzának iskolatörténeti tanulságai
Másodszor, a maga csendes, de jó szervezőkészséggel gazdag módján, egyrészt saját hazai és külföldi iskolai, oktatási, kultúrpolitikai tapasztalataira is építve, kiemelkedően sokat foglalkozott az iskolaüggyel, az oktatás-nevelés kérdéseivel. Másrészt, tapasztalatai mellett nagy figyelmet szentelt saját kora aktuális iskolaügyi kérdéseinek, kultúrpolitikai törekvéseinek. Tanúsága ennek kiterjedt levelezése, melynek tárgya túlnyomó többségben iskola-oktatásügy volt. Iskolai, pedagógiai érdeklődésének, iskolaszervező tevékenységének szép eredménye volt az is, hogy már Kunszentmiklósra kerülésének évében, 1735-ben, a ki tudja mióta működő kis partikula számára az intézmény fejlődését elősegítő törvényeket készített. Rendezte a lányok iskoláztatását is. Mégpedig nagyon érdekes módon úgy, hogy 1758-ban „a leányi iskolában lévő tiszteletes rektorok, úgymint tiszteletes Lendvai László és Czeglédi Mihály s többek idejékben diakonatus", azaz a mai fogalmak szerint segédlelkészség kezdett lenni. 33 A kúnszentmiklósi partikula magasabb szintre való fejlesztését szolgáló tevékenysége oly nagyarányú volt, hogy sokan hosszú időn át úgy gondolták, úgy tudták, hogy a kúnszentmiklósi iskolát, 1735-ben, Szőnyi Virág Mihály alapította. Visszatérve levelezésére meg kell jegyeznünk, hogy leveleinek egy kis töredéke csak jóval halála után jelent meg, és azt is, hogy a kiadott, tehát a szélesebb körben ismertté válhatott levelek többsége iskolaüggyel foglalkozik. 34 Hivatalánál fogva is állást kellett foglalnia az úgynevezett Ratio Educationis ügyben, amely éppen a Duna-melléki Egyházkerület, Mária Terézia által erősen támogatott aulikus főgondnokának, Szőnyi Virág Mihály szuperintendens legközvetlenebb „szolgatársának", Beleznay Miklós tábornoknak, a Ratio Educationis elfogadása érdekében kifejtett tevékenysége révén különösen aktivizálódott. Ebben a tárgykörben számos levelet írt például Szilágyi Sámuel tiszántúli superintendensnek. Közülük Kormos László egy, az egész kérdéskört aprólékosan feldolgozó 33 SZENCZI FÖRDŐS Lajos (közli): Emlék-Tarcza. A kúnszentmiklósi reform, egyház eredete 's személyzete. (A' kúnszentmiklósi reform, egyház jegyzőkönyveiből.) Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1847-re. Nyomatott Landerer és Heckenast betűivel. Hatodik évi folyamat. 13501352. hasábok. (Protestáns Egyházi és Iskolai Lap VI. 1847. 49. szám. december 5. 1350— 1352. hasáb.) A Szőnyi-féle Önéletrajz kipótlása. folytatása. 34 MOLNÁR János: Szőnyi Virág Mihály dunamelléki szuperintendens levelei. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap L. 1907.
