Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Az 1739-40. évi kunszentmiklósi pestis népéletbeli szerepe

ba (ez a partikula) azonban az iskoláskorú gyerekeknek csak csekély hányada járt.

9 A külön lányiskolába még annyian sem. A lista az elhalt 98 iskoláskorúnak vehető fiúgyermek közül mindössze kettőnél jegyezte fel, hogy iskolába jár. A lányoknál még rosszabb az arány; itt a 62 iskoláskorúnak vehető lány közül csupán egy esetben jegyezték fel, hogy iskolás. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek az adatok az iskolázásra nézve semmiféle biztos támpontot se nyújtanak. Ugyanis semmi se bizonyítja, hogy következetesen feljegyezték volna az iskolába járást a nevek után, minthogy az ellenkezője se igazolható. A lakosság fő megélhetési forrása a listából kitűnően az állattartás volt. Különösen nagy jelentőségű volt a juhászat}

0 A juhászok a listán sok esetben nem is nevükön szerepelnek, hanem ragadványnevükön említi őket: Rosda juhász (a haja színe után?) Csimpiszli juhász (a csimpolyából?) - román eredetű szó, névszerü használata összefüggésben lehet a vándorjuhászattal." Rácz juhász (szerb, délszláv eredetre mutat), Magastetejű juhász (hegyes süvegje, kalapja után?). A juhászat mellett másfajta állattartás is fontos volt, erre vall a göbölyös megjelölés, ami marhahizlalásra utal.

12 Az állattartás nagyrészt rideg állattartás volt, ezt jelzi a listában többször előforduló rideg (valakinek a ridegje) megjegyzés.

13 A pestis-lista felvilágosítást ad arra nézve is, hogy a juhászok, általában a pásztorok munkáját a bojtárok segítették.

14 A földművelés fejlettségére is következtethetünk az egyik adatból. A lista említi a Kucsorka Jánosnál lévő aratóleányt. Az állattartással, földmüveléssel szorosan összefügg a pestis-lista egyik másik fontos adata, amely a települési formára ad felvilágosítást. A pestis kezdetekor a kerületi kapitány rendeletére a pestisben elhaltak házait elzárták, lepecsé9 BARCSA János: A debreczeni kollégium partikulái. Debrecen. 1905.; Vö.: THURY Etele: Iskolatörténeti adattár. Pápa, 1906. I. köt. 75. és több más helye, valamint: A kúnszentmiklósi gimnázium értesítője az 1880/81. tanévről. 14. - VÖRÖS Sándor: Forgácsok a kétszázéves kúnszentmiklósi református gimnázium múltjából. Uo. 1934/35. iskolai évről. 13-25.: Adatok iskolánk történetéhez. Uo. 1938/39. iskolai évről. 5-18. 1. 10 TÁLASI István: A kiskunsági pásztorkodás. Néprajzi Füzetek 4. Budapest. 1936. 11 BENKO Lóránd-KISS Lajos-PAPP László: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I köt. Budapest. 1967. 531. 12 HERMAN Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest, 1914. 154. - Vö.: NAGY-CZIROK László: Pásztorélet a Kiskunságon. Budapest. 1959. 361. 13 HERMAN Ottó id. m. 169-171. - Vö.: GYÖRFFY István: A szilaj pásztorok. In: Nagykunsági krónika. II. kiad. Budapest. 1941. 7-27. 14 NAGY-CZIROK L. id. m. 39-42.