Várhely Ilona: Hej, Debrecen, ha rád emlékezem... (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 54. Debrecen, 1999)

Kiképzőtisztként

Téged keresnek szemeim... (Töredék) Téged keresnek szemeim, Csak tégedet, szerelmem! S mindenkit látnak szemeim, Épen csak tégedet nem! Ne látnám többé a napot, eget, Csak láthatnálak, lelkem, tégedet! Oh istenem, tenélküled Milyen rideg az élet! Inkább lennék fáradt madár, Mely sivatagba téved, Hol nincs számára hűs lomb, hűs patak, Csak forró föveny, forró sugarak. &A'J*C tm^Jk*! /^~^ /4 veri kézirata (MIM) Eközben levelezése is megélénkül. November 3-án ezt írja Orlaynak : Petri Somának Zöldkert-utca, Havasház 3dik emelet, nro 18. Pesten Öcsém Samu! Debrecen, nov.3. 1848. Megkaptam a levélcsomagot, melyet küldtél. Ideje is volt már, hogy elküldd. Amit Pack ügyében tettél, nagyon jól tetted. Buzdítsd azokat a fiúkat az én nevemben is. Szeretném, ha kompozícióidat megkaphatnám; a gyorskocsin kivűl más alkalmat nem tudok. Egészségem tökéletesen jó; de mennyi a dolgom? arról csak annak lehet fogalma, aki tudja, mit tesz az: kétszáz parasztból kétszáz katonát csinálni. Eredj el