Várhely Ilona: Hej, Debrecen, ha rád emlékezem... (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 54. Debrecen, 1999)

Szelíd és viharos kalandok 1846 őszén

Szelíd és viharos kalandok 1846 őszén 1846 őszén Petőfi Erdélyben járt. Útjának politikai célja volt: az országgyűlés miatt ment oda, de más eredménye lett: ekkor ismerkedett meg Szendrey Júliával. Szatmárról készült vissza Pestre, és ismét Debrecenen át vezetett útja. Nem csak a kényszerűség, hanem érdeklődés is vezette ide.

33 Hallania, olvasnia kellett ugyanis, hogy Debrecenben új ellenzéki lapot szándékoznak indítani, amelyben költészet és politika együtt szerepelne. Egy ilyen lapterv nem kerülhette el Petőfi figyelmét, hiszen fokozott érdeklődéssel követte nyomon a debreceni, bihari, szatmári eseményeket. Alighanem szerepe is lett volna ennél a lapnál, hiszen egykori kollégiumi ismerőseitől származott a terv, akik úgy gondolhatták, hogy lapjuknak jól tenne az egyre népszerűbb költő neve. Valószínűleg a Telegdi-testvérek, László

34 és Lajos

35 tervezték az újság megindítását. Talán november 7-én este érkezett Debrecenbe

36

. Előbb nagykárolyi ismerősét, Telegdi Lászlót akarta meglátogatni, aki azonban nem volt itthon, így öcscsénél, Telegdi Lajosnál, a könyvkereskedőnél és kiadónál szállt meg. Telegdi Kovács László a mai Batthyány u. 5. számú házban, öccse pedig vagy itt, vagy apjuk Várad utcai (ma Piac u. 64.) házában lakott. Könyvüzlete a Városháza alatt (ma: Piac u. 20.) volt. Ebben az üzletben találkozott régi kollégiumi olvasóköri ismerősével, Emődy Dániellel (1819-1891), akivel később a márciusi ifjak között találkozunk. O ekkor Erdélyi József (1795-1863) teológiai professzornál nevelősködött, s meghívta a családhoz Petőfit, aki ott újabb ismerősre bukkant, Kovács Jánosra (1816-1906), a professzor vejére, a fiatal, tehetséges természettudósra. Valószínűleg át is költözött ebbe a házba, a Kollégium közelébe, a mai Kálvin térre, Emődyhez. 33 Martinkó András: Petőfi útja a győri Hazánkhoz. In: Petőfi és kora. Bp. 1970. 94-95. 34 Telegdi Kovács László (1816-1894) debreceni ügyvéd, a kulturális közélet ismert alakja. Csatáry Ottó álnéven irodalmi és publicisztikai munkái jelentek meg. Telegdi Lajos (1818-1873) híres, nagy műveltségű kiadó, európai kapcsolatokkal rendelkező sajtóüzletember, Debrecen megbecsült könyvkereskedője. 36 Vö: Pap Endre levele Erdélyi Jánoshoz 1846. nov. 7. In: Erdélyi János levelezése. Bp. 1960. 1. k. 282.