Várhely Ilona: Hej, Debrecen, ha rád emlékezem... (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 54. Debrecen, 1999)

A debreceni tél

Néhány nappal később Petőfi szállást bérelt özv. Fogas Józsefné (Jánosné?) Várad utca végén (ma: Petőfi tér 12., a pályaudvar bal oldali szárnyépületének helyén) álló házában. Ez lesz keserves téli hónapjainak az Egy telem Debrecenben c. versből és Orlay Petrics Soma festményéről

15 jól ismert helyszíne. Nagy Ignáchoz írott levelében lakhelyét a katolikus kórház közelében lévőnek nevezi. Valóban itt állt a város által 1779-ben épített római katolikus szegényápolda, de Petrics Somának, a cimborának más, legalább ilyen híres viszonyítási pontot ír: lakását az akasztófa tövében állónak említi.

1 A házhoz valóban közel volt e nevezetes hely, valamint a Várad utcai temető is. Fogas Józsefné színházi jegyszedő volt. Nevét Petőfi - legalábbis eleinte nem egészen pontosan tudta. A Játékszíni Zsebkönyv 1845-ben ugyanis Fogasch Jánosné néven említi a két jegyszedő egyikét. Megérdemli, hogy nevéről megemlékezzünk, mert nagyrészt neki köszönhető, hogy Petőfi december végén már optimistábban látja a világot, mint egy hónappal azelőtt. A Kerényihez írott Úti levelekben 7 így emlékezik vissza erre az asszonyra: Az 1843/4ki telet e kövér városban húztam ki éhezve, fázva betegen egy szegény de jó öreg asszonynál, az isten áldja meg. Ha ö gondomat nem viselte volna, most e levelet a más világról írnám. A kis ház egyik szobájában lakott Petőfi. Ferenczy Zoltán

18 még a szoba szerény berendezését is leírja, alighanem Orlay festménye nyomán, aki talán járt is ebben a szobácskában. A berendezés egy ágyból, Petőfi utazó ládájából és néhány szalmaszékből állt, de volt benne búboskemence is, igaz leginkább fütetlenül. A falra itt is fölkerült Vörösmarty és Victor Hugo arcképe. Pákh Albert gyakori látogatója volt a beteg Petőfinek. Debrecennek ez a része Petőfi kora óta többször is átalakult. Előbb a vasútépítés, majd pedig a II. világháború szőnyegbombázása "rendezte át" ezt a városrészt. Jókai Mór azonban még az eredeti házacskán avatta fel az első emléktáblát. Az épület megsemmisülése után a szomszéd házra, majd pedig az új pályaudvar szárnyépületére került a Petőfi lakhelyét jelölő emléktábla. Felirata: E házban lakott Petőfi Sándor 1844-ben. 15 Petőfi Debrecenben. A festmény 1857-ben készült. A nagyobb méretű, eredeti kép a Magyar Irodalmi Múzeumban (Bp.), a kisebb méretű a Debreceni Irodalmi Múzeumban látható. 16 Orlay Soma: Adatok Petőfi életéhez. Budapesti Szemle, 1879. XIX. 17 Úti levelek Kerényi Frigyeshez. III. lev. P.S. prózai müvei. Bp. 1976. 477. 18 Ferenczy Zoltán: Petőfi Sándor Bp. 1896. 1 k. 331.