Várhely Ilona: Hej, Debrecen, ha rád emlékezem... (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 54. Debrecen, 1999)
Először Debrecenben
Petőfi Hortobágyon végződő, első debreceni látogatásának előzményeire és egyéb részleteire Orlay Petrics Soma leírása derít fényt: 3 Az iskolai szünidőnk határideje közeledett már, s Petőfi Pápára menetele előtt még szüleit is meg akarta látogatni, s Mező-Berényben tovább nem maradhatott. Egy itteni pajtásunkat ügyei Debrecenbe szólították, s szíves hívására, hogy lennénk úti társai, elhatároztuk, hogy e cálvinista Róma megtekintése céljából és Csokonai sírja kedvéért ajánlatát elfogadjuk. Utunk az alföldi piszkos falvak és mezővárosokon át odáig semmi említésre méltót nem nyújtott, kivévén a határtalan port, mely egész Debrecenig gyötört bennünket, s ha itt nem adott volna némi kárpótlást a kollégium megtekintése és Csokonai sírja, szint' azon élvezettel lettünk volna kénytelenek megelégedni, melyben már az útban részesültünk. Miután a főiskola könyvtárát, gyűjteményeit egy öreg deák készséggel megmutatta, kimentünk Csokonai vaspyramid sírjához. Petőfi már útra készülve jött ide. Nekem volt egy borjúbőrből készült háti táskám, egészen a katonákéhoz hasonló, melyet előbbi években tett erdélyi utamra készítettem, Petőfi ebbe pakolta kevés holmiját s hátára csatolta azt. A népköltő hamvainál elváltunk. Petőfi Hortobágyon át Tisza-Füred felé vette útját szokás szerint gyalog, én pedig visszamentem a városba a honnan a reám várakozó alkalommal Mező-Berénybe visszautaztam... Petőfi ez útjának eredménye lett a Hortobágyi kocsmárosné... című szép dala. Mezőberényi tartózkodását előre tervezte Petőfi. Szeberényi Lajos barátjának már 1842. július 7-én, Pápán kelt levelében említi: 4 Szeptembert és októbert Békésben töltendem. Az első debreceni látogatására tehát Petőfi Békésből, pontosabban Mezőberényből, Orlayéktól érkezett, és innen a Hortobágyon át távozott. Ott, a csárdában született a Hortobágyi kocsmárosné... kezdetű verse 1842. október 15-e és 20-a között. A vers az Athenaeum 1843. május 1-jei közlése nyomán vált ismertté. A reális élethelyzet és a lírai szerepjátszás együtt van jelen a népies hangvételű költeményben: 3 OiiAd351 Kk 1.368. 4 P.S. levele Szeberényi Lajosnak Pápáról, 1842. júl. 7-én. P.S. prózai müvei. Bp., 1976. 637-638.
