Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály (1844-1900) nemzetközi tudományos emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 53. Debrecen, 1994)
Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Krisztus képei
A két első festmény hatalmas diadalutat tett meg Európában és Amerikában. Párizsban olyan szenzáció volt a Golgolta bemutatója, hogy még Maupassant is megörökítette a Bel ami-ban. Karl Sedelmeyer értett a hatás eléréséhez és fokozásához. Mindenhol tompított fényű szobákban állította ki a képeket, ügyelt arra, hogy a nézők valóságos áhítattal, csendben nézhessék. A New-York Herald tudósítójától és egy svéd lapból megtudjuk, hogy a képet (képeket, mert vázlatokat is vitt Sedelmeyer) sötét "kamrában" mutatták be, amelyet misztikus módon elrendezett bársony drapériával vontak be. Ennek egyik végén nehéz függönyökkel díszített alkóv, fülke nyílt, amit művészien világítottak meg felülről. Ennek hatására a figurák bámulatosan plasztikusan álltak a néző előtt, aki azt érezhette, hogy élettel és mozgással van a jelenet telítve. Párizs után Bécs, Budapest, Brüsszel, Amszterdam, Varsó, a német városok, Christiania (a mai Osló) következett, majd Nagy-Britannia, ahol többre becsülték Munkácsy képeit Gustave Doré már említett óriásképénél. A Krisztus képek bemutatása a múlt századi menedzselés izgalmas fejezete. Kari Sedelmeyer az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb műkereskedője volt a XIX. századnak. Igazi menedzsertípus volt, aki soha nem látott gondossággal készítette elő és bonyolította a szállításokat, készítette elő a bemutatókat. A kor jónevű íróival, kritikusaival (pl. Silberstein Ötvös Adolffal, Albert Wolffal, Bukovics Ernővel) íratta az elemzéseket, könyveket adott ki 1886"—87-ben az előző évek sajtóméltatásaival. Charles Waltnerrel és Kari Köpinggel készíttetett metszeteket, amelyeket tízezerszámra adott el. 1882—86 között előkészítette az amerikai utat. 1886 novemberében áthajózott a Krisztus Pilátus előtt-el, követte őt Munkácsy is, akit úgy ünnepeltek, mint annak idején Kossuth Lajost. 1887 októberében a Golgotá-t vitette az újvilágba Sedelmeyer, amelyet ugyancsak a new-yorki Old Tabernacle-ben mutattak be. Teológusok, prédikátorok tartottak előadást a festmények előtt és számtalan írás, tanulmány jelent meg, amelyek közül a kubai José Marti "new-yorki levelei" és cikkei emelkednek ki. A Munkácsy képek hatására több dél-amerikai város templomaiban helyeztek el másolatokat helyi festőktől. A két festményt John Wanamaker milliomos vásárolta meg 120 000 és 100 000 dollárért (más forrás szerint 175 és 160 000 dollárért). John Wanamaker szegény sorsból küzdötte fel magát és a 80-as évekre Amerika egyik leggazdagabb embere lett. Holland származású, mélyen vallásos ember volt, aki a nagy kvéker városban, Philadelphiában élt. 1886 őszén meghívta Munkácsyt, aki elkészítette kislánya portréját.