Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály (1844-1900) nemzetközi tudományos emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 53. Debrecen, 1994)
Wittmann Zsuzsa – Velledits Lajos: Munkácsy Mihály festőtechnikája és anyagai
Az extraktumok és a maradékok szervesanyag-összetételét tömegspektrometriásan elemeztük. A XIX. században használatos és az ebből a korból származó természetes eredetű anyagminták tömegspektrumát vettük fel standard-ként, és ezeket hasonlítottuk össze a festményekből származó minták preparált részeinek spektrumaival. Az összehasonlítás számítógéppel és vizuálisan történt. Ezenkívül szükség esetén a mintákat infravörös spektrometriásan (IR) és proton-rezonancia spektrometriásan (NMR) is vizsgáltuk. Az extrakciós maradék tömegspektrometriás vizsgálata után visszamaradó hányad egy részéből mennyiségi fémanalízist kíséreltünk meg végrehajtani atomabszorpciós spektrometriás módszer segítségével (AAS). A visszamaradó hányad másik részének savas hidrolízise után, szintén tömegspektrometriás módszerrel, a fehérjék építőköveti: az aminosavakat, a szénhidrátok alkotórészeit: a monoszaharidokat és a változatlanul maradt aszfalt jellegű anyag komponenseit tudtuk azonosítani. A vizsgált hét festményből származó minták részletes elemzésének leírását és a módszer ismertetését megjelenés alatt lévő közleményünk tartalmazza . A vizsgálatok eredményét a következő táblázatban kíséreljük meg összefoglalni: A táblázat összefoglalja a fán vagy a vásznon található fehér alapozás és a festő által használt barna színű alapozó összetételét. Fehérje, azaz enyv csak a fehér alapozásban volt kimutatható. Ez, mint azt a rétegivzsgálatok megmutatták, a fa vagy a vászon felületén helyezkedik el. A vizsgált festmények közül külön kiemeljük a Düsseldorfban egy korábbi időpontban festett Siralomház, a Párizsban keletkezett Éjjeli csavargók és a legkésőbb festett Haynald bíboros arcképe című képeket: 5. Zs. Wittmann, Zs. Bakó, L. Velledits: A Technical Analysis of the Paint used by Munkácsy in Some of His Paintings. Zeitschrift für Kunsttechnologie und Konservierung, Wenersche Verlagsgesellschaft