Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 52. Debrecen, 1993)

A kész ételek osztályozása

csoportok, melyeken belül minőségi variációk egész sora jelenik meg. így ugyanaz az ételféleség készülhet pl. hússal vagy hús nélkül, sósán vagy savanyítva. „Legtöbb le­ves főzhető hígan, hosszú 1ère eresztve, vagy különböző anyagokkal, dúsító készítmé­nyekkel jól besűrítve, öregesen." 184 Rendszerint a levesek tovább fejlődései a „vastag ételek". Ezek a leves mellett rendszerint második fogás szerepet töltenek be, de gyakran magát a levest is helyet­tesítik. Dyenkor „egytálétel "-ről beszélünk. A vastagétel nagyon sokszor valóban egyszerű leves sűrítmény, de a készítés során sok minőségi változtatáson esik át. A vastagételek sorából kiemeltük a húsokat, illetve a húsféle ételeket, mint a kocsonya, vese, velő, szív, máj stb. De valójában csak a színhúsok, hajdúsági kifeje­zéssel „parázs húsok" képeznek külön kategóriát, hiszen nagyon sok „vastagétel" hússal együtt jelenik meg. Érdemes kiemelni a vastagételek sorából a főtt tésztákat is, hiszen ezek tájunk­nak nagyon jellemző „gyomortöltő" ételei. Feltétlenül külön kategóriába kell sorolni a sült tésztákat. Közöttük is első hely­re kerül a kenyér, melyet minden ételek közt a legfontosabbnak tartottak. Azután jönnek a kenyértésztából készült különböző sütemények, majd a kalácsfélék, a ke­lesztés nélküli lepények, rétesek, bélesek, megöntött tészták, zsírbansültek, vízenkelt, rakott tészták, kukoricalisztből sült ételek, végül az újabb, de tájunkon már száz­évesnél régibb cukros, szalakális sütemények. Úgy tűnik, a levesek mellett a tészta­félék mutatnak legnagyobb változatosságot. Egyben ezeken mérhető legjobban az elmúlt száz esztendő ízlésváltozásának folyamata. A*nikor a főtt és a sült ételekről már kellő áttekintéssel rendelkezünk, megkísé­reljük áttekinteni megyénk táplálkozási szokásainak rendjét és annak fejlődését, fi­gyelemmel a házköznapok és ünnepek, a fontosabb társadalmi rétegek táplálkozási szokásaira.

Next

/
Oldalképek
Tartalom