Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 52. Debrecen, 1993)

Jegyzetek

JEGYZETEK 1 MNL V. 204; VARGA 1989. 7-25. 2 MORVAY 1950. 169; TÁLASI 1955. 31; VAJKAI 1947. 3 ECSEDI 1935. 4 MNL V. 202. 5 Uo. 6 Pl. a kakas a férfiasság jelképe, a disznó általában szerencsét hozó állat stb. MNL V. 204. 7 KISBÁN 1989. 8 Ezt igazolja: BÁTKY, MN

2 I. 103; SCHWALM 1984. 211-214; VAJDA 1979. 336; CSERVENYÁK 1991. 153-163. 9 KISBÁN 1965. 331. 10 ECSEDI 1935. 3. 11 MNL V. 203; BELLON 1974. 216. 12 Fiatal koromban magam is tanúja voltam, amikor 1940-ben Derecskéről Kismarjába jött férjhez Pozsár Istvánné, Porkoláb Irma, rokonsági környezetében legalább 8-10 fajta sütemény honosodott meg. 13 LENGYEL Sándorné szíves közlése. 14 Ezt igazolják SZABÓ László felsőtiszai megfigyelései is. SZABÓ 1964. 129-139. 14/a DMNA 2024-82; FÜR 1976. 203. 15 FÉNYES 1839. 39. 16 SZŰCS 1938. 223. 17 ECSEDI 1935. 156. 18 ECSEDI 1935. 157. 19 MÁRTON 1968. 436. 20 A XIX. század végén Esztárban eladásra is termelték. OSVÁTH 1875. 356; ugyanakkor a balmazújvárosi németek nem kedvelték. VAJDA 1979. 339. 21 VARGA 1978. 169. 22 KÓSA 1965. 93-116; SCHRAM 1961. 273; Bihardiószegen 1944-ben kiemelkedően legfontosabb ételalapanyag. MÁRTON 1968. 436. 23 VARGA 1974. 24 Hajdúnánás, DMNA 896-65.38 25 ENYEDI 1962; Ua. 1963. 26 VAJDA 1979. 336. 27 A Dunántúl egyes vidékeire jellemző répa savanyítást vidékünkön nem ismerték. MN

2 I. 76. 28 SCHRAM 1961. 273; Uő.: 1964. 582. 29 VARGA 1974. 30 VARGA 1988. 169-177. 31 ECSEDI 1935. 158. 32 VARGA 1975; Püspökladány DMNA 624-70.8. 33 ECSEDI 1935. 163-165. Szerinte Debrecenben a gyümölcsfa csak véletlenül nő meg. A debreceni ember a gyümölcsöt nem eszi, hanem a gyereknek adja, vagy moslékba a disznónak hányja. 34 VARGA 1975. 431-534; KURUCZ 1964.