Gazda László szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 51. Debrecen, 1992)

Petrovszki Ildikó: Zoborvidéki női viselet a Déri Múzeumban

ALSOELEFANT GHYMESKQSZTOLANY VICSAPATI SARLOKAJSZA GESZTÉ NY\ OCSALADKA ALSÚBODQK 1 ABRA ZOBORVPEK FALVAI • Magyar lakossággal (viRT ISTVÁN nyomán) O Szlovák lakossággal 1. ábra Zoborvidék falvai • magyar lakossággal o szlovák lakossággal (Virt István nyomán) sorban a díszítésben, de a szerkezeti vonalakban is.

5 A viseletbeli eltérések hagyományos jelzésértékkel bírnak a zoborvidékiek számára, hiszen ebből azonnal leolvashatják, ki melyik falu lakója. A most bemutatásra kerülő viseleti darabok, ill. a belőlük összeállított együttesek egyetlen faluból, a ma már Nyitrával teljesen összeépült Gerencsérről (Hrnciarovce) származnak. A hajdani fazekasfalu közvetlenül a Zobor keleti tövében, a helybéliek szerint az igazi Zoboralján fekszik, hiszen a falu fölé magasodik a Zobor csúcsa.

6 A zoborvidéki falvak specializációjában Gerencsér — az agyagbányák kimerülése után — főleg a közeli város által kínált gazdasági lehetőségeket igyekezett kihasználni.

7 A település ma már erősen városiasodik, a lakosság nagy része a városba jár dolgozni. A gerencséri viselet a hagyományőrzőbbek közé tartozik a Zoborvidéken belül, a környező szlovák falvak viseletének elszínesítő hatásától mentes tudott maradni. Viseletükre még ma is igen büszkék, bár a kivetkőzés törvényszerű folyamata az 1950-es években Gerencsért is elérte.

8 Ezen írás arra vállalkozik, hogy — elsősorban a múzeumunkba került viseleti darabok alapján — bemutassa az 1930-as, '40-es évek hagyományos gerencséri női viseletének egyes elemeit, majd adalékot nyújtson korosztályok szerinti felépülésének vizsgálatához. 5 A variánsok alapján hat viseleti csoport rajzolódik ki, Gerencsér Csitárral alkot egyet. Jókai Mária: Zoboralja és népviselete. In : A csehszlovákiai magyar nemzetiség néprajzi kutatása (Bratislava, 1981) 131-137, 133-135. 6 A múlt század végén helyi mondák őrizték a névadó Zobor vezér, a nyitrai vár morva urának történetét, akit Árpád magyarjai a közeli magos hegyen végeztek ki. Borovszky i. m. 478—480. 7 Morvay i. m. 151. 8 Az 1958 óta majd minden faluban működő hagyományőrző énekcsoportok segítenek megbecsülni a vidék népviseletét és szokáshagyományait.