Gazda László szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 51. Debrecen, 1992)

P. Szalay Emőke: Tiszafüredi kerámia a Déri Múzeumban

P. Szalay Emőke TISZAFÜREDI KERÁMIA A DÉRI MÚZEUMBAN A Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében a magyar népi fazekasságnak igen gazdag anyaga gyűlt össze. A több ezer darabos egységben jelentősek a közép-tiszai stíluscsoportba tartozó tiszafüredi fazekasok munkái. A több mint 50 darabos együttes gondos válogatás eredménye, nagyrészt Déri György ezredes ún. „hazafias gyűjteménye" részeként került a Déri Múzeumba. Szinte minden fontosabb formát képvisel egy-két darab jói érzékeltetve a tudatos gyűjtés eredményességét. Az anyag másik részének — elsősorban a butellákra vonatkozik — további kultúrtörténeti érdekessége, hogy Tóth Árpád költő édesapja, Tóth András debreceni szobrász gyűjteményéből származnak. A közép-tiszai központok közül elsőként Tiszafüredre figyel fel Viski Károly.

1 Történetéről a legutóbbi időkig viszonylag keveset tudtunk.

2 Füvessy Anikó a XIX. században 55 tiszafüredi fazekast sorolt fel. A fazekasok egyharmada a Katona család tagja volt.

3 Az 1870-es években egyszerre általában 10—12 fazekas dolgozott, majd számuk gyarapodni kezdett. Talán nem tévedünk, ha ennek egyik tényezőjeként Morvay Judit megállapítását idézzük, hogy az 1870-es években Mezőkövesden az addig kedvelt gyöngyös-pásztói edényeket fokozatosan kiszorították a színesebb tiszafüredi edények.

4 A fazekasok számának növekedése az új, parasztos stílus kibontakozása révén a tiszafüredi kerámia virágkorát jelentette. Ekkor készültek a legszebb, legváltozatosabb tányérok, butellák, szilkék. Jellegzetes termékük volt a Miska-kancsó, amelyek szépségben a mezőcsátiakkal vetekednek. Füvessy Anikó kimutatta, hogy a tiszafüredi díszedénykészítés nem az 1840—50-es években kezdődött, mint addig feltételezték, hanem egy-másfél évtizeddel korábban, az 1830-as években. Ezek a korai edények jórészt mind nagyméretű butykoskorsók, de akad közöttük Miska-kancsó is.

5 A tiszafüredi kerámia egyik érdekes problémája Nagy Mihály személye. Domanovszky György a XIX. század közepétől működő fazekasról, edényeinek Rajczy Mihály munkáihoz való hasonlatossága alapján, úgy vélte, hogy mezőcsáti származású, Rajczy műhelyében dolgozó mester volt.

6 Füvessy Anikó egyházi anyakönyvi kutatásai bebizonyították, hogy a tiszafüredi Katona Nagy család tagja volt.

7 Munkáik hasonlatossága abból eredhet, hogy csaknem egykorűak lévén egymás mellett kerülhettek kapcsolatba a debreceni kerámiával, esetleg Török Ferenccel.

8 1 Vis ki Károly 1932. 2 Kresz Mária 1961. 158-159. 3 Füvessy Anikó 1919. 1—27. 4 Sz. Morvay Judit 1955. 34. 5 Füvessy Anikó 1979. 4—6. 6 Domanovszky György 1968. 41. Vő: 1981. I. 185. 7 Füvessy Anikó 1979. 11-15. 8 Vő: 1979. 15.