Gazda László szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 51. Debrecen, 1992)
V. Szathmári Ibolya: A debreceni párta
az 1600-as években végig fellelhetjük. 1643-ból említik pl. 37 a „fehér atlaszon varrott pártá"-t, „melyen vagyon öreg gyöngyszem 150. Közötte rece szemre csinált, apró gyönggyel varrott, két karéján is apró gyöngybül csinált csipke rajta." A XVII. század végéről származik az a lista, melyben a Haller leány kelengyéi között egy olyan gyöngyöspárta is szerepel, „kiben boglár nincsen". 38 Mindez a 12 bogláros gyöngyös koronka és a 24 bogláros gyöngyös főkötő mellett található. Vagyonleltárak, hagyatéki feljegyzések még 1672-ből és 1684-ből is említenek „tiszta gyöngyből" és „apró gyöngyből fűzött" pártákat, 39 sőt a debreceni szenátor, Oláh István 40 1749-ből származó hagyatéka „boglár nélküli viseltes gyöngyös pártát" is őriz. Időközben a tiszta gyönggyel díszített párták mellett — mint ahogyan a debreceni párták is mutatják — megjelentek a boglárdíszítmények is. Mindezekre szép számmal találunk utalásokat korabeli feljegyzésekben, ahol ezek a díszítésbeli különbségek már az elnevezésekben is fellelhetők. 1603-ból való gróf Thurzó Zsuzsanna hozománya, melyben „négy szolgáló leánynak való tűzött gyöngyös pártá"-ról 41 van szó, ugyanebből a leltárból ismert az „öreg gyöngyökkel és arany boglárral tűzött párta" is. 42 A leltár bejegyzése bizonyos mértékig utal arra is, hogy a csak gyönggyel díszített párták az egyszerűbb fejdíszek közé sorolhatók, mivel a szolgálólányok feldísze között említik azokat. A módosabbak — bizonyára vagyoni helyzetüknek megfelelően - az értékesebbnél értékesebb boglárdíszeket is rárakatták a pártákra. 1643-ból Thököly Mária hozományából való a „Fehér atlaszon varrott párta, melyen vagyon öreg arany boglár kilenc, az hármában egy-egy öreg gyémánt, ketteiben egy-egy öreg rubint, négyében négy-négy öreg gyöngyszem, azonkívül öreg gyöngyszem 418. Fehér, zöld, kék, fekete, veres zománccal zománcos". 43 A boglár dísze sokszor már magából az elnevezésből kiderül: 44 „hat rubintos boglárbul álló gyöngyös párta, öt gyöngyös, rubintos boglárbul álló hasonló gyöngypárta szerepel ifj. Lipóczi Keczer Sándor 1697-es végrendeletében. A gyönggyel való díszítés a későbbiekben is jelen van a pártákon, csupán a díszítésben betöltött középponti szerepéből veszít, többségében fődíszítményt kiegészítő vagy kísérő funkciója lesz. Hol a párta széleit fűzték körbe apróbb szemű gyönggyel, mintegy körberakták a karikapártát, hol a boglárok közit jó fedeles gyönggyel rakták meg, hol a boglárokat vagy az egyes drágaköveket fűzték körül gyöngysorokkal, hol magába a boglárba foglalták bele a nagyszemű gyöngyöket. A debreceni pártákra Radvánszky szerint is az volt sokáig jellemző, hogy „a boglárok közit jó fedeles gyönggyel rakták meg", 4 - mintegy telítették az egész abroncsot mindaddig, amíg szerepüket át nem veszik az arany- és ezüstszállal varrott levéldíszek, a gyöngyök.pedig a boglárok alkotóelemeivé nem válnak. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy az igazgyöngyöket Debrecen környékén és a bihari térségeken egyaránt sokáig maga a természet is szolgáltatta. Feljegyzések szólnak arról, hogy egykoron az űn. „öreggyöngyöket" termelő kagylókat a XVII—XVIII. században még a Debrecen környéki patakokban, főként a Kék-Kállóban is halászták. K. Nagy Sándor a Biharországból pedig a Berettyót említi mint olyan folyót, amiben az 1700-as években „tengeri gyöngyökhöz hasonló gyöngyöket" 46 találtak. Ezek szolgáltatták hosszú időn át az alapanyagot a hajadon leányok legszebb ékességéhez, a szűziesség jelképéhez, azaz a karikapártákhoz. 37 Radvánszky: i. m. 310. 38 Radvánszky: i. m. 313. 39 Radvánszky: i. m. 231. 40 Zoltai i. m. 43. 41 Régi magyar öltözködés. Viseletek dokumentumok és források tükrében (Budapest, 1988) 290. 42 Régi magyar öltözködés... 291. 43 Régi magyar öltözködés... 309. 44 Régi magyar öltözködés... 336. 45 Radvánszky: i. m. 230. 46 K. Nagy Sándor: Bihar-Ország, Nagyvárad, III. 1888. 53—54. Bél Mátyás: Bihar megye leírása. Ford.: Szalay Emőkéin: BMÉ. II. (Berettyóújfalu, 1978) 58.
