Gazda László szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 51. Debrecen, 1992)

Magyari Márta: Húsvéti szokások a nyíracsádi görög katolikusok körében

fával hosszúkásra elnyújtják, majd egyik szélét cakkosra meghasogatják, s körben a tepsiben lévő pászkatésztára helyezik, ez a koszorú. Ha a hosszúkásra elnyújtott tésztát mindkét oldalán ferdén hasogatják be, akkor azt a cifrát rozmaringosnak nevezik. Ebből két szálat szoktak keresztben a pászka tetejére helyezni. Az üresen maradó részekre és középre pedig rózsát illesztenek, úgy, hogy az egész pászkán öt rózsa legyen. A rózsát úgy formálják ki, hogy egy kis korong alakú tésztát négyfelől behasítanak. Ugyancsak napjainkig gyakorolt szokás Nyíracsádon, hogy még a sütés előtt a pászka közepébe egy-egy kis 4-5 cm hosszú sutkát dugnak.

26 (7. kép) Nyírábrányban és Budaábrányban is cifrát tesznek a pászkára. Itt kétágú fonatosból formálnak keresztet a pászka tetején és a közepére, valamint az üresen maradó részekre egy-egy, összesen öt keresztet vagy csillagot helyeznek. Ez úgy készül, hogy a tésztából előbb pogácsát formálnak, majd széleit bevagdossák. Fonatos helyett néhol kétoldalt bevagdosott tésztacsíkból alakították ki itt is a keresztet a pászka közepére. (8. kép) Hajdúdorogon a pászka készítése, díszítése szigorúbb szabályok szerint történik. Ezek és a hozzájuk fűződő magyarázatok ismertek napjainkban is. Mielőtt hozzákezdenek a pászka elkészítéséhez a gazdasszony a megkelt tészta fölött keresztet vet és „Uram segíts, én Istenem" fohászt mond.

27 A megkelt kalácstésztából egy cipó nagyságú darabot kiszakítanak, ezt helyezik a szakítókosár vagy tepsi aljára, ajjának, vagy kenyérnek nevezik. „... ez jelképesen Krisztus teste, ezután egy négyágú fonatot készítenek és az előbb elhelyezett tésztát ezzel körbefogják. Ez a töviskoronát jelképezi. Ezután két négyágú fonat készül és a már elhelyezett tésztára keresztbe rakják, ez a kereszt jelképe. Most egy kétágú fonattal az egész tésztát körbefogják, ez a teljessé tétel vagy beszegés. Befejezésül előkészítenek öt kis tésztát, amelyből rózsa készül." A rózsákat a pászka középpontjára, illetve a kereszt alakú tészta végeire helyezik. Hajdúdorogi magyarázat szerint a sütés előtt a nyers pászkatésztába dugott virágvasárnapi barka a szeget jelképezi.

28 A pászka részeihez fűződő biblikus, krisztianizált magyarázatoknak más változatai is ismertek. A négyes fonás, melyet fonásnak és láncnak is neveznek, jelenti azt a láncot, amivel Krisztus kezét összeláncolták. A kétágú fonat pedig a tetején koszorú vagy korona néven is ismert, ez a töviskoronát jelképezi.

29 A megformált, feldíszített, szépen megkelt pászkákat sütés előtt tojással kenik meg. Ha kemencében sütik, mielőtt bevetnék, gondosan ellenőrzik a kemence hőmérsékletét. A szénvonó végébe tollat szúrnak és bedugják a kemencébe, ha a toll a hő hatására összezsugorodik, akkor még túl meleg, nem lehet még elkezdeni a sütést.

30 (9. kép) Nyíracsádon amikor a megsült pászkákat kiveszik a kemencéből keresztet vetnek a „Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt." szöveg kíséretében. A keresztvetést és a szöveget is háromszor ismétlik egymás után. A sütés után a formából kiborogatott pászkák tetejét vékonyan bekenik zsírral, azért, hogy szép fényesek legyenek. Abrosszal letakarva teszik félre hűlni. A pászka mellett a másik jellegzetesen görög katolikus húsvéti étel a sárgatúró, amelyet napjainkban is szinte minden családban elkészítenek, s nem hiányzik az ételszentelésre elkészített kosarakból sem. A sárgatúró elkészítési módja mindenütt azonos, fűszerezése azonban nagyobb változatosságot mutat. A felvert egész tojásokat beleöntik a forrásban lévő tejbe, lassú tűzön addig kavargatják, amíg össze nem túrósodik. Ezután túrós zacskóba kötik és lecsöpögtetik. Nyíracsádon a tejbe csipetnyi sót is tesznek, a fűszereket és a cukrot a felvert tojásokhoz adják hozzá, őrölt fahéj, őrölt bors, újabban vaníliacukor és reszelt citromhéj is kerül bele. Né26 Nyírábrányban ugyanezt a sütés után teszik. 27 Mezősi i. m. 1990. 105. 28 Uo. 105-106. 29 Saját gyűjtés Hajdúdorog, 1990. 30 Hasonlóképpen írja le Hajdúdorogról Mezősi i. m. 1990. 107.