Gazda László szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 51. Debrecen, 1992)

Magyari Márta: Húsvéti szokások a nyíracsádi görög katolikusok körében

Magyari Márta HÚSVÉTI SZOKÁSOK A NYÍRACSÁDI GÖRÖG KATOLIKUSOK KÖRÉBEN Hazánk görög katolikus népességének hagyományairól, vallásos jellegű szokásairól gyér számú és esetleges néprajzi feldolgozás készült,

1 pedig nemcsak hazai viszonylatban, de egész Európában ennek az egyháznak a legbonyolultabb a történelme, s éppen ezért a magyar görög katolikus népi vallásosságnak egészen egyedülálló a művelődéstörténeti háttere.

2 A képet tovább színezi az a tény, hogy a mai magyar görög katolikus népesség legalább három, több rétegben betelepült nemzetiség elmagyarosodott utóda. Néhány nagyvárostól eltekintve — Budapest, Szeged, Makó — viszonylag kicsiny, jól elhatárolható területen, az ország északkeleti sarkában élnek. A hagyományok konzerválódását a vallás nagy kohéziós ereje mellett elősegítette az is, hogy egészen a közelmúltig ez volt a legeldugottabb, legelmaradottabb országrész.

3 Nyíracsád, az egykori Szabolcs vármegye nagyközsége ma Nyírábránnyal és Nyíradonynyal együtt — mindhárom községet túlnyomórészt román eredetű görög katolikus nép lakja

4 — Hajdú-Bihar megye része. A jelen dolgozat a görög katolikus húsvéti szokások feldolgozásának első lépéseként arra vállalkozik, hogy az elsőként kijelölt településen, Nyíracsádon minél teljesebb formában rögzítse a még élő, illetve az emlékezettel még utolérhető húsvéti szokásokat, kiegészítve néhány hajdúdorogi és nyírábrányi összehasonlító adattal.'

1 A görög katolikus vallás előírásai szerint a húsvéti ünnepeket megelőző nagyböjt a legszigorúbb böjt, ezért a főzőedényeket a böjt kezdetén hamulúggal kifehérítik. Akácfa hamut szórtak az edényekbe, erre forró vizet öntöttek és jól kirotyogtatták a tűzhelyen. Ettől kezdve húsvétig csak olajjal főztek. Olajütő működött Nyíracsádon is, annyi napraforgót igyekeztek minden gazdaságban megtermelni, hogy a belőle üttetett olaj elég legyen a család számára a böjt alatt. A görög katolikusok böjtös táplálkozásában az olajnak kiemelkedően fontos szerepe van, 1 Bartha Elek: A hitélet néprajzi vizsgálata egy zempléni faluban. (Debrecen, 1980), Bartha Elek: Adalékok a görög katolikusok eucharisztikus szentelményeinek néprajzához. In: Néprajzi tanulmányok. (Szerk.: Balassa Iván—Ujváry Zoltán, Debrecen, 1982) 801—809., Bartha Elek: A bizánci liturgia nyomai a néphagyományban. In: „Mert ezt Isten hagyta...". (Szerk.: Tüskés Gábor, Budapest, 1986) 312—327., Sasvári László: Görög katolikus gyászszertartások. Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 10. (Budapest, 1982) 391—394. 2 Cserbak András: A magyar görög katolikus népi vallásosság művelődéstörténeti háttere. In: „Mert ezt Isten hagyta...". (Szerk.: Tüskés Gábor, Budapest, 1986). 275—311. 3 Uo. 276. 4 „a Bihar megyével határos oláh községek, bár itt terjeszkedni nem képesek, nyelvökkel együtt mindez ideig szokásaik nagy részét is megtartották (Nyír-Adony, Nyír-Acsád, Szent-György-Ábrány)" Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye. (Szerk.: Borovszky Samu, Budapest é. n.) 160. 5 A múzeum adattárában a terepmunka során készített fényképek és hangfelvételek mellett megtalálható még egy közel másfél órás videofelvétel is a nyíracsádi húsvéti szokásokról. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Mosolygó Sándor esperes úrnak és feleségének, valamint adatközlőinknek munkánk megértő támogatásáért.