Gazda László szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 51. Debrecen, 1992)
V. Szathmári Ibolya: A debreceni párta
Készítésük és viselésük időszaka a szakirodalomban fellelhető kisszámú adatok és a Déri Múzeum történeti gyűjteményében őrzött, unikális tárgyi anyag segítségével nagyjából elég pontosan körülhatárolható. A debreceni aprógyöngyös párták viselettörténeti szempontból országosan is egyedülálló leletanyagnak számítanak. Több más viseleti darabbal együtt az 1920-as évek első felében kerültek elő Dobozi II. István, egykori kuruc korabeli debreceni főbíró családi temetkezőhelyének feltárása során. 24 A leltári feljegyzések húsz fölött említik a múzeumba bekerült párták és pártatöredékek számát, melyek közül ötöt csaknem teljes épségében sikerült az utókornak megmenteni. A fennmaradt gyöngy díszes párták korban eltérő időszakokat képviselnek. A legkorábbinak tekinthetők azok a párták, melyeknek csak gyöngydíszítményei vannak. Az apró, igazgyöngyökből kivarrt, többségében reneszánsz stílusú virágornamensek a karikapárta egészén egyenletesen oszlanak meg. Rajtuk boglárok, azaz a középponti csúcsdíszítmények jelenlétének még nyomát sem találjuk. A V. Ember Mária által ismertetett, XVII. század első feléből származó sárospataki gyöngyöspárta csaknem teljesen ugyanolyan díszítésű, mint a IV. 1923.18. leltári számot viselő debreceni gyöngyöspárta (5. kép). Az előbbiről a következőket olvashatjuk: 25 „Faháncsra dolgozott bársonnyal bevont pánt, ami felső szélén karéjsorral zár. Apró igazgyöngyökből fűzött, hímzett díszítését ezüstpillangók élénkítik. Minden karéjban reneszánsz stílusú, leveles motívum ismétlődik, hátul karikába fűzött szalaggal kötötték öszsze. Bélése posztó és taftselyem. A párta hossza: 32 cm, szélessége: 4 cm." A liliomszerű leveles virágornamensek, melyek életfának is felfoghatók, a sárospataki pártán szabályosan ismétlődnek és sorakoznak a felül egy-egy karéjjal lezárt mezőben. Az apró igazgyöngyből álló díszítményeket sodrott fémszállal (aranyszállal) levarrt kontúrok keretezik. A kilenc főmotívum ugyanilyen kontúrozott, vízszintesen futó gyöngysoron áll. A motívumok között található flit24 A Dobozi temető homokbányának használt nagydombjáról a Déri Múzeum Történeti Gyűjteményébe többségében 1921 és 1924 között folyamatosan kerültek be a viseleti anyagok részben beadások, részben Zoltai Lajos és Sőregi János gyűjtése és feltárásai során. 25 V. Emberi, m. Folia Archaeologica XIX. 181.
