Gazda László szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 51. Debrecen, 1992)

Vajda Mária: A Tiszával kapcsolatos népi hiedelmek egy Tisza menti falu közösségében

hogy mentek kifele fürödni, hogy lemenjen róluk, hogy elvigye róluk a rühöt a Tisza vize. Majd azután csak rájöttek, hogyha ezt nemcsak nagypénteken mossák meg, akkor nem lesznek rühösek." (Fülöp Lajosné Bari Erzsébet, sz.: 1916.) A lányok azért fürödtek nagypénteken a Tiszában, hogy szépek legyenek, illetve, hogy megszépüljenek. Ehhez járult egy figyelemreméltó hiedelem, miszerint ezen a napon bukkannak víz felszínére a szép hosszú hajú vízitündérek. Erről a tiszacsegei hiedelemről a későbbiekben még bővebben szólunk. A lányok a vízitündérek felbukkanására a fűzfák alatt várakoztak, s közben fésülték a hajukat, hogy az övék is olyan szép hosszú legyen.

41 Általános volt az a hiedelem a faluban, hogyha a Tisza vizét isszák, hűségesek lesznek. Szólás-mondás formájában is kikristályosodott ez a tágabb értelmű hűség: „ Ki a Tisza vizét iszsza, vágyik annak szíve vissza ". Ha a nagypénteki szépségvarázsló célzattal végzett fürdés mellett ittak is a Tisza vizéből a lányok, a csegei hiedelem szerint ezzel a házastársi hűséget is biztosították.

42 A hagyomány szerint a legények szép feleséget kapnak, és jól sikerül a házasságuk, ha megfürödnek a nagypénteki Tiszában. Mivel nagypéntek a református lakosságú Tiszacsegén is szigorú böjtös napnak számított, a legények egy része a fürdést összekötötte a tojásgyűjtéssel is. „Nagypénteken reggel nyakig érő vízbe bementünk gatyaszárba a vízbe, oszt a kalapba, meg a bekötött gatyaszárba raktuk a sok tojást." (Férge József, sz. : 1924.) Az így összegyűjtött vízimadártojások jelentős szerephez jutottak a nap táplálkozásában. Híg tojást főztek, meg „zupalevest" belőlük.

43 A nagypénteki fürdés, mosakodás szokását országszerte szótlanul végezték,

44 erre a megkötöttségre azonban Tiszacsegén már nem emlékeztek az adatközlők. Sőt abban sem egységesek a vélemények, hogy a nap melyik szakaszában volt igazán hatásos. Voltak, akik éjszaka, mások a tágan értelmezett reggel végezték. A legősibb hiedelmeket őrző idősek emlékezete a napfeljötte előtti időt rögzítette Tiszacsegén. Vízbefulladt keresése kenyérrel A Tisza vize rendszeresen szedte áldozatait. Régen a víz mellett élő lakosság elenyésző része tudott csak úszni. így a fürdés, halászás, nem egyszer tragédiába torkollott. Gyakran választották az öngyilkosok is azt a halált, hogy a „Tiszának mentek". Tiszacsegén úgy tudják, hogy a vízbefúltak egy részét három nap után felveti a víz, és nem ritkán ott, ahol elnyelte, vagy annak közelében. Az idős tiszacsegeiek emlékezete szerint, ha a Tiszába fulladt valaki és nem találták meg a holttestet, pénteken sült kenyérrel keresték. Úgy mondják, akit elragadott az örvény, azt el is vitte, s annak nem találták meg a holttestét, ilyenkor sütötték a nagy búzakenyeret. A sütéshez szükséges „pár"-nak (kovásznak) is péntekinek kellett lenni. A megsült kenyeret ott tették a Tiszába, ahol a keresett személy vízbe fúlt, és a víz színén úszó kenyér ott állt meg és kezdett el forogni, ahol a holttest volt.

45 41 A fűzfák lombjai alatt való analógiás célzatú fcsülködésről számtalan helyről van adatunk. Ld. Néprajzi Lexikon 3. k. (Bp., 1980)690.; BálintS., 1980.260.; KovácsJ., 1901.319.; KapczárR., 1978. 71.; Cs. SchwalmE., 1978. i.m. 84. 42 Másutt, pl. Kiszomboron (Csongrád m.) a lelki tisztaság biztosítására itták a folyóvizet nagypénteken, hogy „lelkük olyan tiszta legyen, mint a folyóvíz". Szigorú böjt is kapcsolódott hozzá ezen a napon. - Bálint S., 1980. 261. 43 Zsír nélküli rántással készült köménymagleves, melybe a vízimadarak felvert tojását főzték. 44 Mindig a víz folyásával szemben és visszakézből történt a mosakodás, vö. : Magyar Néprajzi Lexikon 3. k. (Bp., 1980) 690. 45 DENIA, ltsz. 1421. 43. PappJ., gyűjtése.