Gazda László szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 51. Debrecen, 1992)

Petrovszki Ildikó: Zoborvidéki női viselet a Déri Múzeumban

csak a lakodalom másnapjának templomi avatási szertartásán volt szerepe a tüllkendőnek, amikor a szűzanya elejibe menve ezzel terítette le a pap az új asszony immár kontyos fejét.

32 A menyasszony a lakodalmi vacsora után, éjféltájban vetkőződött le. A kontyoláson csak asszonyok vehettek részt, ők fésülték afíketőalá való hajat, a koszorút. A 40-es években csak a másnapi avatási szertartásra tették fel a kontyot, a lakodalmi kontyoláskor csak & fűzővéget kötötték fel a főkötőre. Menyecske viselet Az eladó lány kelengyéjének előteremtésével a szülők előre gondoskodtak a menyecske öltöztetéséről.

33 A különböző korcsoportba tartozók számára szigorú szabályok kötötték meg a színhasználatot, a díszítés mértékét, ill. néhány viseleti darab viselhetőségét, ezek megszegése 15. kép Kontyos főkötő 32 DMNA 2361/90. 33 Zoborvidéki szokásjog szerint, ha az újasszony nem vitt földet a házasságba, a férj családjában élő feleséget később is annak szülei ruházták. Manga i. m. 1940. 253.