Gazda László szerk.: A Déri Múzeum Megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 50. Debrecen, 1990)

Módy György: A debreceni Városi Múzeum

Módy György A debreceni Városi Múzeum A magyarországi és a XVIII—XIX. századi európai múzeumok története — a későbbiekben nemzeti múzeum rangját viselőké is — bizonyítja, hogy lényegében magángyűjteményekből váltak világi vagy egyházi közgyűjteményekké. De minden esetben magángyűjtők felajánlásai, adományai alapozták meg azokat. Az is törvényszerű, hogy minden múzeum első életszakaszában a tervszerű gyűjtés és az ajándékozás mellett műtárgyaknak vagy akár egész gyűjteményeknek magánosoktól való megvásárlása volt a gyarapodás meghatározója. A kisebb vagy nagyobb múzeumok megszületésének körülményeit tekintve így szükséges figyelembe venni a magángyűjtés alakulását. A különböző műfajú képzőművészeti alkotások, majd érmek és pénzek, régiségek, történelmi ereklyetárgyak gyűjtése mellett egy-egy későbbi múzeum alapozódásánál figyelembe kell venni még a két máig meghatározóan fontos muzeológiai tudományág jelentkezését: a régészetét és a néprajzét. Tehát az ásatások és a népművészeti-népéleti tárgyak gyűjtésének megindulását. Köztudott, hogy Debrecenben annak ellenére, hogy a város a XVI. század második felétől évszázadokon át művelődési, elsősorban iskolázási központ volt, nemcsak viszonylag, de ténylegesen is igen későn alakult valódi közgyűjteménynek számító múzeum. Pedig a magángyűjtés XVIII. századi jelentkezésein kívül ebben a vonatkozásban számba jöhetett volna a református Kollégium könyvtárában, ha lassan is, de gyarapodó muzeálisnak tekinthető gyűjteményi anyag. A múzeumalapítás megkésettségének okát felesleges lenne most újra és részletesen felsorolni. Zoltai Lajos és Sőregi János az 1920—30-as években a debreceni múzeumi gondolat történetéről szóló írásaikban tulajdonképpen feltárták ezeket. Ha a valóságot akarva-akaratlan némiképpen szépítették is, különösen Sőregi. Azt pedig, hogy a református Kollégium nem könyvtári jellegű gyűjteményi anyagából miért nem alakult valóságos múzeum, Balogh István 1978-ban megjelent elemző tanulmányában világította meg. Az 1902 őszétől jogilag megalapítottnak tekintendő Városi Múzeum előtörténete vizsgálatából mégis ki kell emelnünk néhány fontos megállapítást. Először is, hogy a műtárgyak esetleges XVIII. század előtti, már egyértelműen tudatos gyűjtésnek számító megszerzéséről semmilyen megbízható adatunk nincsen. Annak ellenére, hogy a XVI. század utolsó harmadától sok adatunk szól a debreceni polgárok birtokában lévő különféle ezüst és aranyozott ezüst tárgyakról. Elsősorban is poharakról, kupákról, tálakról és természetesen ékszerekről. Ügy tűnik, a debreceni cívis-társadalom más hazai városok polgárságánál is kevésbé volt fogékony a képző-