Gazda László szerk.: A Déri Múzeum Megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 50. Debrecen, 1990)

Gellér Ferenc: A Déri Múzeum és építészeti környezete

mérnök tervei alapján készült el 1925-ben egy kétemeletes városi bérház — neoklasszicista stílusban. A Gazdasági Akadémia mellett Fischer Károly 1889-ben elkészült egyemeletes Consistorális (egyháztanácsi) épülete áll, melynek a Déri térre néző hátsó épületének „megcsinosítását" a városi Tanács előírta. Györgyi Dénes tervei alapján a református egyház hozzájárult, hogy a régi salétrom-laktanya empire ablakrácsait az épületre áthelyezzék, ezáltal az egyhangú külsőt megcsinosítsák. A tér déli térfalát részben Bálint és Jámbor építészek által tervezett és 1913-ban felépített háromemeletes, manzárdtetős szecessziós stílusú egyházi bérház az ún. Püspöki palota adta, melynek nyugati, függőfolyosós végfala cseppet sem volt élménykeltő látvány. Ezt az ellentmondást a Postaigazgatóság 1931ben felépített Posta palota épülete oldotta fel. A Déri Múzeum társépítésze Münnich Aladár a tér lényegét megfogó és a déli térfal egységét biztosító szép és elegáns épületet tervez, — klasszicizáló, de mégis modern homlokzatalakítással. A Hatvan utca felőli belső — utcán keresztüli megközelítése és feltárulása a Déri térnek és múzeumnak igen imponáló. Még 1928ban megnyitották a Kálvin teret és a Bethlen utcát összekötő Pulszky utcát. A tér nyugati térfalának lezárása a vegyes dandárparancsnokság házát tervezték, de 1933-ban Hübner Tibor építész tervei alapján felépül a Nemzeti Bank háromemeletes, klasszicizálóan modern épülete. A teraszos kialakításokkal az épület egyformán alkalmazkodik mind a múzeum, mind a Postaépülethez. A háború után — 1954-ben a múzeum keleti homlokzatával szemben — a Schnitz bérház bővítményeként Biky Gábor szocialistarealista pártház épület bővítményszárnya épül fel, amely klasszicizáló tömeg- és formaképzésével a tér hangulatához igen jól illeszkedik. Az 1970es évek végén a térfalak építése a Postaépület bővítésével, valamint a Rendelőintézet új szárnyával befejeződik. A Postaépület bővítése a déli térfalban elmarad a lehetőségektől, sem igazán alkalmazkodni, sem önállóan beépítése a bütü falaival a múzeum oldalhomlokzatára néző háromemeleélményt nyújtani nem tud. A térfal építészeti szempontból legvitatottabb tes, Geller Ferenc által tervezett rendelőintézeti bővítményszárny. A túlméretezett építési programot megoldani kívánó rendelőintézet a modern építészet szerkezet- és forma jegyeit felvállaló épületet kívánt létrehozni a történeti környezetben. Az elképzelés az volt, hogy egy semleges osztású függönyfalszerkezet adja az architektúrát, amely a történeti stíluselemekhez úgy kapcsolódik, hogy üvegfelületein visszatükrözi azokat. A bütü falak ívelődésével úgy az épületet, mint a teret igyekezett átfordítani a már kialakulóban lévő újabB tér felé, és homlokzati leteraszosodásával is alkalmazkodni kívánt a múzeumépülethez. Miután a további épületeken nem jelenik meg homlokzatalkotóan a függönyfalas kialakítás, egyedisége kirívóan hat. Amit a tervező bántónak érez, az az üveg kemény-hideg kék színe, melyet viszont a szükség, ill. a hiány szabott meg. Végezetül a városfejlődés a Déri Múzeumot újabb kihívás elé állította. A Borsos József által 1930-ban tervezett sugárút — amely a múzeum és az Egyetem között épült volna meg — a múzeum közelében elkanyarodott és nem hozott létre nagyvonalú rávezetést. Ehelyett egy léptékében domináns új kultúrközpont jött létre, mely a múzeum dominenciáját teljességgel megszüntette, és egy új, mögöttes térrendszert hozott létre. Ennek a mögöttes térrendszernek a térfalát a Hunyadi utcai 8—10 emeletes házgyári lakások adják. Ami a múzeumépületet még közvetlenül érintheti, az a Füvészkert utcai térfalat záró foghíj beépítése lehet, mely talán Debrecen legrangosabb foghíjtelke. Reméljük, alkalmazkodó és szép épület fog idekerülni.