Gazda László szerk.: A Déri Múzeum Megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 50. Debrecen, 1990)

Gellér Ferenc: A Déri Múzeum és építészeti környezete

Geller Ferenc A Déri Múzeum és építészeti környezete Déri Frigyes (1852—1924) Bécsben élő kereskedelmi tanácsos egyre aktívabban kapcsolódott be a magyar művészeti és múzeumügybe a tízes években. Több múzeumnak értékes tárgyakat vásárolt, ajándékozott. Általános művelődéstörténeti anyaga mellé intenzíven kezdte gyűjteni magyartárgyú anyagát. 1910 körül vette meg képzőművészeti gyűjteményének legszebb darabjait, 1913-ban például, — a bécsi Pisko aukción — Munkácsy Golgotájának színvázlatát. 1914-ben az Ernst Múzeumban mutatták be Munkácsy Ecce Homo-ját, amelyet nem tudott megvásárolni a magyar állam. Ekkor Déri megalkudott a magyar—angol konzorciummal (amely visszahozta a nagy képet Amerikából), s megszerezte az Ecce Ho.mo-t. Hatalmas anyagát 1920-ban felajánlotta a magyar államnak. Érdeklődése Czakó Elemér h. államtitkár és Haller István közoktatási miniszter biztatására fordult Debrecen felé. Amikor látogatást tett Debrecenbe 1920. október 18-án, olyan hatást tett rá a városi múzeum és képtár, a közművelődési könyvtár és főleg a Nagyerdőn épülő egyetem, hogy felajánlotta gyűjteményét a városnak, sőt vállalta a városi múzeumot-képtárat-könyvtárat és a Déri-gyűjteményt magába foglaló kultúrpalota építésének költségét is. S ekkor kezdődött a 3—4 évig folyó vita a város, az egyház és Déri között. Déri Frigyesnek legjobban a Csokonai szobor mögötti, Egyház tér 9—10—11. szám alatti házakat magába foglaló terület tetszett, mindenáron a város központjában és a Kollégiumhoz közel szerette volna a kultúrpalotát felépíteni. Miután az egyház nem adta át a területet, egyesek a Nagyerdőn, az épülő egyetemhez közeli helyet, mások a Dégenfeld tér 5—6—7. sz. házakat és a Csapó utca 15. számú telket ajánlották. Dérinek ez utóbbi tetszett, s terveztette is a parkot és az azt díszítő medenceszobrot (Patzó Pál szoborterve a Magyar ígéret kútja címet viselte. Farkasokkal viaskodó magyar vitézt jelenített meg). Az 1922. január 31-én tartott törvényhatósági bizottsági ülés úgy döntött, hogy a Dégenfeld teret kereskedelmi célra tartja fenn, s Dérinek a Kollégiumhoz közel eső helyet ajánl. Itt, a Füvészkert területén volt az alapkőletétel 1923. szeptember 23-án. A Déri Múzeum tervezésének munkái 1923. júliusában kezdődtek. A munkálatokat — és az előzetes helykiválasztást — a muzeológus államtitkárhelyettes dr. Czakó Elemér tanácsait kikérve Déri irányította. A kupolás elrendezés például kifejezetten Déri Frigyes kívánsága volt. A tervezéssel Györgyi Dénes és Münnich Aladár budapesti építőművész párost bízta meg. Györgyi és Münnich a két világháború közötti magyar építészet jelentős egyénisége volt. Bár szerzőpárosról van szó, elsősorban Györgyi Dénes nevét szoktuk kiemelni, részben azért, mivel a korszak magyar építészetének külföldön is az egyik legjobban elismert reprezentánsa, más-