Gazda László szerk.: A Déri Múzeum Megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 50. Debrecen, 1990)

Gazda László: Hatvan esztendő a Déri Múzeum történetéből

művész özvegye segítségével is gazdagított — új állandó kiállítás nyílt 1986-ban. Befejezés előtt áll a Hajdúsági Múzeum rekonstrukciója. A tudományos műhelymunkánkról egy idén télre tervezett felolvasó ülésen szeretnénk számot vetni. Eredményeit részben kiadványaink is tük­rözik. A Déri Múzeum Évkönyve még a Városi Múzeum Évi Jelentései for­májában 1905-től folyamatosan megjelenik. A háború alatt és után néhány összevont szám jelent meg. A hatvanas évektől kezdve — egy-két össze­vont évfolyam kivételével — minden év önálló Évkönyvben kap helyet. A legutóbbi, az 1987-es a sorban a 66. Nyomdában van az 1988-as Évkönyv is. A nyolcvanas évek alatt, nem kis anyagi erőfeszítés árán sikerült elérni azt, hogy jelenleg nem vagyunk hátrányban, ha ebben az évben napvilágot lát a következő évkönyv is. Gondozzuk két múzeumunk — a Hajdúsági és a Bihari — Évkönyveit is. Külön sorozatok, illetve kiadványok jelennek meg a Déri Múzeum gondozásában. Ilyenek a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei, 1963 óta 49 szám jelent meg ezekből a tudományos dolgo­zatokból. Jelentős önálló művek is jelentek meg, többek között Zoltai Lajos, Ecsedi István, Sőregi János, Balogh István, Varga Gyula, Módy György, Dankó Imre, M. Nepper Ibolya és Sz. Kürti Katalin szerzőktől. A múzeum tudományos munkatársai rendszeresen publikálnak Évkönyveinkben, fo­lyóiratokban és más periodikákban. Jelentős támogatást nyújt ehhez a Kossuth Lajos Tudományegyetem, annak néprajzi tanszéke, Ujváry Zol­tán egyetemi tanár által gondozott tanszéki kiadványai révén. A Múzeumbarátok Köre (1927 óta működik), 1969-től jelenteti meg népszerű periodikáját, a Múzeumi Kurirt, eddig 54 szám jelent meg. Más­fél éve jelent meg az utolsó. A következő szám nyomdában van, késésének oka pénzhiány volt eddig. III. A múzeum megnyitásától kezdve jelentős szerepet töltött be a város közművelődésében. Időszaki kiállítótermeiben évente 5—6 időszaki kiállí­tást rendeztek, felvállalva a kortárs művészet bemutatását is, tekintettel arra, hogy máshol erre nemigen nyílt lehetőség. De vegyük sorba a fonto­sabb közművelődési formákat és alkalmakat. A városi könyvtár a múzeum épületében működött, az állománya a megnyitást követő években közel 40 ezer kötetre gyarapodott. Olvasóterem, kölcsönző működött itt amellett, hogy kezdettől fogva ellátta a tudományos segédkönyvtár szerepét is. 1952-től a Városi Könyvtár önálló helyet kapott, s a Déri Múzeumban a továbbiakban tudományos kézikönyvtár működött, múzeumi segédgyűjteményként. Jelentős a gyarapodása a cserekapcsola­tok révén. Olyannyira, hogy segédkönyvtárként is meghaladja a korábbi 40 ezres állományt. Több, mint félezer a kül- és belföldi cserepartnerek száma, s ez évi 300 körüli gyarapodást jelent. A magyar kulturális élet leg­fontosabbnak számító periodikái is megtalálhatók és felhasználhatók a mú­zeumi tudományos kutatásban. 1971-től rendelkezik önálló könyvtárossal. A Déri Múzeum díszterme 60 esztendő alatt igen fontos szerepet töl­tött be a város kulturális életében. A Csokonai Kör, az Ady Társaság, a Műpártoló Egyesület, a Tisza István Tudományos Társaság évente 20—30 előadást, konferenciát, tudományos ülést tartott itt, közismert tudósok, mű­vészek, írók, költők részvételével. A háború után ezen kulturális rendezvények alkalma, helye, szerepe, tartalma megváltozott ugyan, mégis — elsősorban önálló, és más intéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom