Gazda László szerk.: A Déri Múzeum Megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 50. Debrecen, 1990)
Gazda László: Hatvan esztendő a Déri Múzeum történetéből
Aladár tervei szerint 1926 februárjában kezdték el, és 1928 februárjában fejezték be, s adták át a berendezőknek, illetve az ezt előkészítő bizottságnak. Tagjai voltak: Czakó Elemér államtitkár, Csűrös Ferenc kultúrtanácsnok elnökletével, Láng Nándor, Györgyi Dénes, Viski Károly, Zoltai Lajos, Ecsedi István és Sőregi János. Közreműködtek még a bizottság munkájában Petrovics Elek, Csányi Károly, Bátky Zsigmond, Rugonfalvi Kiss István és Alföldi András. Ecsedi István 1929 nyarán lett a Déri Múzeum igazgatója. Löfkovits Artúr megbízatásáról méltán sértődötten lemondott, és Zoltai Lajost nyugdíjazták. A kiállítás rendezését Ecsedi irányításával fejezték be. A megnyitóra országos ünnepség keretében, 1930. május 25-én került sor. A Déri téren tízezer ember gyűlt össze. Az ünnepségen részt vett Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, sok más kiemelkedő tisztségviselő, városok, múzeumok képviselői jelenlétében. A miniszter megnyitó beszédében európai színvonalúnak minősítette az új múzeumot, amely a rendezők nagy műgonddal elvégzett munkája révén egyesítette a régi Városi Múzeum helyi jellegű anyagát Déri Frigyes egyetemes gyűjteményével. A miniszter erről így nyilatkozott: „Három szerencsés dolog találkozott itt: Dérinek a nagy adománya, a városnak igazán monumentális áldozatkészsége és a nagy hozzáértés . . . Igen okosan elkerülték a harmad- negyedrangú anyag kiállítását ... és ezzel elsőrendű gyűjtemény jött létre, amely nemcsak országos, hanem európai relációban is megállja a helyét." 3 A múzeum első emeletén várostörténeti, néprajzi és régészeti, a második emeleten iparművészeti ,pénz- és éremgyűjteményt bemutató kiállítások és a képtár kapott helyet, központjában Munkácsy Ecce Homo című művével. A megnyitó napjára elkészült Ecsedi István szerkesztésében a múzeumi vezető, melyet Ecsedi mellett Zoltai Lajos, Sőregi János készítették, míg a múzeum épületéről Györgyi Dénes készített leírást. Ecsedi 1936. május 17-én bekövetkezett korai és váratlan haláláig kiemelkedő érdemeket szerzett a múzeum rangjának és tekintélyének megalapozásában., Nemzetközi jelentőségű tudományos, néprajzi, folklorisztikai gyűjtőmunkája mellett — melyről külön előadásban hallunk — földrajzi, gazdaságtörténeti munkássága, múzeumszervező tevékenysége egyaránt jelentős. Sokat tett a magyar—finn tudományos kapcsolatok erősítéséért. Beutazta Skandináviát, Németországot. Járt Közel-Keleten, Bolgárföldön, s tapasztalatairól, kutatómunkájának eredményeiről előadásokon, s útirajzaiban számolt be. Múzeumgyarapító, tudományos gyűjtő- és feldolgozó munkájában, a kiállításrendezésben a harmincas évek elején olyan fiatal, kiváló tehetségű múzeumi munkatársak segítették, mint Sőregi János, a „díjtalan gyakornok"-ként dolgozó Balogh István. Irodalmi munkássága révén még Zoltai is szerepet vállalt a múzeum tudományos rangjának növelésében. II. Hat évtized telt el az ünnepélyes megnyitó óta a Déri Múzeum 60 éves történetéből mindössze néhány kiemelkedő esemény, fordulópont vázolható fel az ünnepélyes megemlékezés időkereteiben. Ecsedi István halála után Sőregi János lett a múzeum igazgatója. Balogh István mint állami napidíjas írnok kapott először ideiglenes, majd részleges beosztást. Ezidőtájt lépett a múzeum szolgálatába Lükő Gábor kinevezett múzeumőr is. Éveken 3 Jelentés. 1930. 19.