Koczogh Ákos: Debrecen vonzásában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 49. Debrecen, 1989)

Önéletrajz

ÖNÉLETRAJZ 1915-ben születtem Budapesten. Szülőföldemnek mégis Szabolcsot vallom, Új fehértó tanyavilágát, majd Nagykőröst, feleségem környezetét, s Szigliget nyugtat meg, már negyedszázada. Hol hát az otthonom? És hová tartozom? Apám szegényparaszti félárva, apátlan-anyátlanul nő fel, anyai nagyapám asztalos. Gépesít, az első világháború tönkreteszi, fia viszi tovább a műhelyt, nélkülözve. Ebben a műhelyben ismerkedtem meg az asztalosmesterséggel; rokonaim jóvoltából Gorka Géza kerámiáival. Tízéves koromban rádiókat készítettem és olyan udvarban nőttem fel, ahol az első autókarosszériamesterek egyike dolgozott. Kitanultam az asztalosmesterséget, beleláttam az autószakmába, könyvkötészetet tanultam. Magántanítványokat vállaltam, hogy ne szoruljak szüleim támogatására; minden érdekelt, rádió, piktúra, szobrászat. Én is rajzoltam, plakátversenyeken első díjakat nyertem. Éltem a teljes életet. Sportoltam, önképzőköri elnök voltam, a bölcsészkaron főkönyvtáros, tanársegéd, a haladó Négyesy-kör diákelnöke, a Márciusi Front tagja, a debreceni egyetemen magántanár, majd adjunktus, tanszékvezető docens. Szervezője, titkára a debreceni írócsoportnak, főszerkesztője hét évig az Alföldnek, mely előbb Építünk címmel jelent meg, majd tizenkét évig szerkesztettem az Ipari Művészetet, mint az Iparművészeti Tanács munkatársa. Tagja vagyok a Művészeti Alapnak, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Magyar írók Szövetségének, a Néprajzi Társaságnak és számos más egyesületnek. Móricz Zsigmond lapjába, a Kelet Népébe Ezermester magyarok címmel írtam cikket. Már doktori disszertációmban, az Expresszionizmusban (1938) az irodalom és más művészetek közös vonásai foglalkoztattak. Meggyőződésem, hogy ma, a specializálódás korában is azok viszik előbbre az életet, akik a teljes egészre figyelnek. Foglalkoztam zenével, a magyar irodalommal s az első egyetemi jegyzetek a világirodalomról őrzik nevem. írtam képzőművészeti könyveket (Medgyessy Ferenc, Holló László, Szervátiusz Tibor) s írtam átfogókat az Expresszionizmusról (öt kiadás) és a Modern művészet útjairól, összefogva az irodalmat, képzőművészetet, iparművészetet, építészetet, színházat és filmet. Jó két évtizede főképp az iparművészet és a műemlékvédelem foglalkoztat. Modern magyar fémművesség címmel először jelent meg tőlem könyv ötvöseinkről. A Mai Magyar Iparművészet c. három kötetem a kortárs iparművészetünk egyetlen alapvető összefoglalása; tanulmányoztam a belsőépítészetet is, a kerámia, porcelán, üveg, textil, a fémművesség után. Először foglalkoztam az autóbusz formatervezésével, s ez a kötet az ilyen jellegű esztétikai