Koczogh Ákos: Debrecen vonzásában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 49. Debrecen, 1989)

IV. Színházi élet a városban

dig férfiasabb, hiszen ami arisztokratikus, az nem feltétlenül nőies. Simor Erzsi is feloldhatná még helyenként tartózkodását. Ezzel is közelebb jutna a darab azokhoz a magaslatokhoz, melyet Rómeó és Júlia találkozásában, Mercutio párbajában, Júlia szép jelenetében (amikor értesült Tybalt haláláról, s kiissza a tetszhalált hozó mérget), majd pedig a kriptajelenetben elér. De nem indokolatlan, ha ezek után is azt mondjuk, hogy a Rómeó és Júlia előadása nemcsak a Csokonai Színház történetében, de a magyar színészet történetében is jelentős állomás. (Megjelent: Néplap, 1954. márc. 21.)