Sz. Kürti Katalin: Régi debreceni családi képek (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 48. Debrecen, 1987)

II. Adatok a debreceni fényképezés történetéhez (1863-1918)

Icnül az avatás után — nagyméretű, terem díszítésére is alkalmas képet árusítottak a színházról.

33 Ezt méltányolta is az Emlékkert-társulat, illetve a városi tanács, amikor 1871-ben az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat debreceni fíóktárlatának előkészítő bizottságába meghívta mindkettőjüket.

34 Kutasi Imre nyomdája számára elkészítették a Csokonai Emlény illusztrációit (1871), majd a Zsinati képviselők című albumot (1881). Tevékenységüket állandóan figyelemmel kísérte a Hortobágy, majd a Debreczen, az Alföldi Hírlap, a Délibáb, a Debreczeni Ellenőr. 1878-ban pl. egy „balesetről'" számolt be a Délibáb tudósítója: „Nem sikerült Gondy felvétele a korcsolyázó egyleti versenyünnepről, sok volt a pára, a csarnok világítása rossz. így az anyakép sokszorosításáról lemondott."

35 Kevés műterembelsőről őrzünk képet az 1860—1870-es időszakból (Mezey műterembelsőjét láthatjuk a kiállításon). Ezért nagy értékű a Debreceni Ellenőr című lap 1874. évi tudósítása a Gondy—Egey-üzletről : „A várakozóban festmények, szobrok, zöld-arany kárpit, bútorzat vörös bársony."

36 Ezt az enteriőrt idézi pl. a kiállításon látható, Komlóssy Artúrt és családját ábrázoló fotó, ahol a háttérben antik szobor másolata látható. A lapok örömmel és büszkeséggel számoltak be a cég külföldi sikereiről is: 1867-ben és 1870-ben a párizsi mükiállításon szerepeltek, 1871-ben részt vettek a londoni, 1874-ben a párizsi világkiállításon. Megtudjuk, hogy a Photograph News 1870. 71. száma dicsérte vizitképeiket.

37 Fényképeik hátoldalán, a verzókon előbb „arc nélküli", majd emberarcú napsugaras embléma jelent meg. 1871—74 közötti fényképeik hátoldalán napsugárembléma, a londoni kiállítás érme és „International exhibition London MDCCCLXXI" körirat szerepel, az 1874 utáni verzókon koronás császári, királyi címerés „Paris 1874", „London 1871" felirat és az érmek elő- és hátoldala látható. Ugyanaz az éremkettős tűnik fel az előoldalon is. Ekkorra már több ezer arcmást: arcképet, mellképet és egész alakos fényképet készítettek. Kis vizitkártyáikon élesek, tiszták voltak a képek, általában semleges háttérben vagy ovális kitakarással jelenítették meg az arcmásokat. Később kulisszát is alkalmaztak, de az sosem volt bántó, tolakodó. Debrecenben erre az időre már jelentős családi galériák alakultak ki. A patríciuscsaládok (Domokosok, Weszprémiek, Csanakok, Ricklek, Szentgyörgyiek) nagy képtáraiban is megjelentek a fényképek. A köznép vándorfestőkkel és helyi piktorokkal festette meg magát, s egyre szívesebben állt fényképezőgép elé. Gondy—Egey albumaiban egymás mellé kerültek a patríciusok, a környező nemesi családok (Dégenfeld, Tisza, Vay) és a közemberek arcképei, példázván a fénykép olcsóság adta demokratizmusát. A Gondy—Egey cég a debreceni családok közül megörökítette az Almássy, Bacsó, Bészler, Csanak, Gaál, Dávidházi, Dienes, Domokos, Csáthy, Doszpoly, Dömsödi, Dragota, Fényes, Fráter, Foghtüy, Gaál, Komlóssy, Jablonczay, Kaffka, Karap, Kardos, Medgyessy, Okolicsányi, Rickl, Szentgyörgyi, Tatay, Tikos, Pusztay, Sesztina, Simonffy, Steinfeld, Weszprémi és egyéb családok tagjait. Számukra különösen érdekesek azoknak az arcképei, akiket — ha más életkorban is — festmény formájában is megörökítettek. A debreceni közéleti férfiak arcképei nagy becsben állnak: Gondy—Egey lefényképezte Farkas Ferenc kereskedőt, műpártolót, Kutassy Imre és Kleinfcller Károly nyomdászt, Simonffy Emil zenedeigazgatót, Vecsey Imre építészt, Zelizy Dániel, Szűcs István, Zoltay Lajos történészeket. 33 Hort. 1865. nov. 12. 34 Sz. Kürti K.: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1871. évi debreceni kiállítása = Déri Múzeum évkönyve (továbbiakban: DMÉ), 1982, 531. p. 35 Délibáb, 1878. febr. 22. 36 DEll. 1874. aug. 8. 37 Hort. 1867. jan. 20., Debr. 1870. ápr. 20., aug. 30.